Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
418 - Balla György: Mivel jöttél ma a parlamentbe?) Képviselőtársam, nyugodjon me g, önöknek is volt lehetőségük vezérszónoki felszólalásukat elmondani! Tehát egy miniszterelnöknek igenis jó példával kell elöl járnia és a kormány tagjainak természetesen. Az elektromos autókról volt szó. Nagyon fontos az, hogy az elektromos autózás egyre jobban elterjed, ami egyébként jó és pozitív, különösen a főváros, különösen a nagyvárosok levegőminőségére igencsak pozitív hatással bír. Azonban nem mindegy természetesen, hogy az az elektromos áram, amit ezekbe az autókba üzemanyagként betöltünk, az mi lyen erőművekben, milyen módon jött létre. Hiszen ez csak akkor előrelépés és csak akkor nem lokális, hanem teljes körű megoldás, ha megújuló energiaforrásokból állítják elő, és klímabarát szempontból legalább semleges energiaforrásokból állítják elő azt a villamos energiát, amelyet felhasználunk. Jelen pillanatban mondhatná Magyarország akár azt is, hogy mennyire környezettudatos az erőműparkja, hiszen a szénerőművek egyre inkább leépülnek, elöregednek és bezárnak. Azonban amikor van egyegy olyan nap, hog y 50 százalékát akár az elektromosáramfelhasználásunknak importból fedezzük, az az import pedig Ukrajna felől jön, ahol többségében még szénerőművekben állítják elő fosszilis energiahordozók felhasználásával, akkor ez egy országon belül lehet, hogy egy ki csit környezetbarátabbnak tűnik, de ha a teljes képet nézzük, akkor megint csak nem az. Tehát ez picit egyfajta látszatpolitizálásnak tűnik. Mindenképpen azt kell elérni, hogy minél nagyobb arányban hazai felhasználásból és minél nagyobb arányban megújuló energiákból tudjuk az elektromosenergiafelhasználásunkat fedezni. Természetesen ilyen szempontból, klímabarát szempontból az atomenergia is idesorolandó. Nyolcmilliárd ember élelmezése nem kis dolog. Magyarország jelen pillanatban agrárországnak mondható, és bizony az élelmiszertermelésben, az élelmiszerelőállításban sikeresen ellenáll a GMOharcban, és igyekszik egészséges élelmiszer termesztésével, előállításával a magyar embereket ellátni. Viszont a következő évtizedekben ez nagyon kritikus kérdés les z, hiszen akár ha a húsipart tekintjük, annak az ökológiai lábnyoma rendkívül magas. Én is mint húsevő ember mondom, hogy nyilvánvalóan nem lehet mindenkit növényevésre vagy vegán étkezésre szoktatni, azonban arra oda kell figyelni, hogy a mezőgazdaság az egyik legnagyobb klímahatásúgázkibocsátó szektor, és a mezőgazdaságban kell leginkább odafigyelni arra, hiszen nyolcmilliárd embert kell maholnap a Földön élelmezni, hogy hogyan tudjuk ezt a lehető legnagyobb mértékben lecsökkenteni vagy minél hatékonyabb á tenni a mezőgazdaságot is. A napelemforradalomról is szó esett. Valóban van egy ilyen tendencia, hogy nő Magyarországon. Van honnan nőni, hiszen szinte a nulláról kellett felnőni a telepített napelemparkok számának. Ez nagyon dicséretes, azonban itt is jó volna, ha ezek a megoldások csatlakoznának az ország összes, teljes energiarendszeréhez, és egyre inkább átállna Magyarország egy okosenergiahálózatra. Mert ez annak a feltétele, hogy minél több megújuló energia tudjon beimplantálódni a rendszerbe, hog y maga az energiahálózat is alkalmas legyen arra, és ki tudja küszöbölni azt az ingadozást, amit a megújuló energiaforrások jelentenek. Erre, az okoshálózatok elmozdulása irányába nem történtek jelentős lépések az elmúlt években az országban, pedig nyilván való, hogy a jövő ez. Főleg azt tekintve, hogy egyre inkább a nagy erőművek felől a következő évtizedekben a helyi előállítású energia felé fogunk elmozdulni. Egyre több az olyan háztartás, kisközösség, amely saját maga termeli meg akár napelemmel, szélerő művel, más egyéb megújuló energiaforrással a saját közössége számára az elektromos energiát, és természetesen a felesleget szeretné a hálózatba visszatáplálni. Ehhez azonban a jelenleginél jóval rugalmasabbá és alkalmasabbá kell tennünk a hálózatunkat. Szó esett már talán többek részéről is a vízügy kérdéséről. Nagyonnagyon fontos része a klímaváltozás elleni harcnak a felkészülés a klímaváltozás hatásainak kivédésére. Mert bármilyen vállalásokat is tehetünk, a tendencia már megindult, a tendencia zajlik, az átlaghőmérséklet növekszik, és azt láthatjuk világszinten és Magyarországon is, hogy egyre inkább szélsőségesebbé válnak az időjárási jelenségek, a csapadékeloszlás Magyarországon belül is. Vannak olyan napok,
