Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
415 éghajlatváltozási stratégia újszerű szerkezete már önmagában is segít a súlypontok kijelölésében. Annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt negyedszázad során 40 százalékos mértékben csökken tette az üvegházhatású gázok kibocsátását, további erőfeszítésekre van szükségünk ahhoz, hogy mi magunk is kivegyük részünket a globális tehermegosztásból. Ennek ellenére a stratégia részét képező hazai dekarbonizációs útiterv elsődleges hajtóereje, ahogy azt miniszter úr is megfogalmazta, nem a nemzetközi kötelezettségek teljesítése kell legyen. Elsősorban a fenntarthatóság felé való átmenet nemzetstratégiai céljainak kell megfeleljen. A fosszilis tüzelőanyagoktól történő függés mérséklése, az anyag- és en ergiatakarékos technológiák térnyerése, továbbá a megújuló energiaforrások elterjedése valóban szükséges, és ezek figyelembevételével a nemzeti energiastratégia korrekciójára is sort kell keríteni. Tisztelt Miniszter Úr! Javasoljuk, hogy az üvegházhatású g ázok kibocsátáscsökkentésének céljait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útiterv végrehajtása a versenyképesség, a technológiaváltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó stratégiai keretrendsze r részeként valósuljon meg. A dekarbonizációs útiterv egyaránt alapuljon a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködési kötelezettségünk Alaptörvénybe foglalt elvére, valamint a kibocsátáscsökkentés társadalmi költségeinek és hasznainak g ondos mérlegelésén alapuló, a nemzeti érdekeket érvényre juttató politikára. Előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén túl más környezeti, társadalmi vagy gazdasági előnyökkel is rendelkezne k. (11.10) Például a közintézmények energetikai korszerűsítése nemcsak kibocsátáscsökkentéssel, hanem energia- és ezáltal pénzügyi megtakarítással is jár, továbbá biztonságosabbá és komfortosabbá tehetjük az érintett közszolgáltatásokat, legyenek azok ép pen bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak vagy szociális otthonok. De hasonló addicionális előnyökkel járhat a veszélyes árhullámokból származó nagyvizek tározása és öntözési célú felhasználása. Arra is oda kell figyelnünk, hogy az eltérő nemzetgazdasági ág azatok eltérő mértékű kibocsátáscsökkentés elérésére képesek. Nem terhelhetjük túl példának okáért az élelmezésbiztonságunkat szolgáló mezőgazdaságot, ugyanakkor az ipari ökológia, az anyagáramok összekapcsolása számos lehetőséget hordoz magában. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy az éghajlatpolitika ahhoz az innovációs tárcához került, ahová a gazdaságstratégia összehangolásának feladata is tartozik. Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel a Kárpátmedence jelentős kitettségére, az éghajlatváltozás kedvezőtl en hatásaiban az alkalmazkodás súlyát kell növelni a hazai éghajlatvédelmi politikában és a közvélemény tájékoztatásában is. Magyarországon különböző természetű és eltérő okokra visszavezethető területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg: iskolázottság, egés zségi állapot, gazdasági társaságok számossága mindmind befolyásolja egyegy térségnek, egyegy régiónak vagy éppen településnek az alkalmazkodóképességét. Az éghajlatváltozás során bekövetkező hatásokra ezek a területi különbségek tovább mélyülhetnek, ug yanis az egyes térségek másmás módon és mértékben sérülékenyek a változásokkal szemben. Lényeges ezek tudományos hátterének megismerése, elemzése, valamint a gyakoribbá váló szélsőséges eseményekhez való alkalmazkodást szolgáló cselekvé si tervek ágazati és területi szintű kidolgozása. Éppen ezért javasoljuk, hogy az éghajlatváltozásra való felkészüléssel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenység kapja meg a szükséges kormányzati támogatást, és az elért eredmények hasznosítására for dítsunk kiemelt figyelmet. Ezért is hoztuk létre munkatársaimmal közel öt esztendővel ezelőtt azt a geoinformációs rendszert, a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszert, amely a kitettség, az érzékenység és az alkalmazkodási képesség elemzésével se gíti elő a sérülékenység meghatározását és az arra épülő helyes stratégia megalkotását. Képviselőtársaim, engedjék meg, hogy külön is köszöntsem a teremben ülő egykori munkatársaimat, akik részt vettek a most tárgyalt stratégiai keretrendszer megalkotásába n. A Magyar
