Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - ELNÖK - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
390 ELNÖK: Köszönö m szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Mi lesz veled önkormányzatiság?” címmel az MSZP képviselőcsoportjából Szabó Sándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon! SZABÓ SÁNDOR (MSZP) : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap az idősek világnapja volt, de 2000 óta szeptember 30a a magyar önkormányzatok napja, amiről vajmi keveset hallottunk az utóbbi időben. Azt gondolom, itt, a Ház falai között időnként érd emes áttekinteni, hogy hogyan is állnak az önkormányzatok, hogyan is áll ma Magyarországon az önkormányzatiság. Drasztikus változtatáson mentek keresztül a települések, az önkormányzatok 2012ben, amikor a Fideszkormány jelentősen belenyúlt az önkormányza ti törvénybe, jelentősen belenyúlt az önkormányzatok életébe, csorbítva ezzel a települések önállóságát. Az Alaptörvény ugyanis szakított a helyi önkormányzáshoz való jog alapjogias megközelítésével, konkretizálta az önkormányzatok hatásköreit, megteremtve ezáltal azt a lehetőséget, hogy az önkormányzatok jogainak széles körű korlátozása megvalósuljon. 2013tól, amikor a törvény hatályba lépett, ugyanis az önkormányzatok önrendelkezési és döntési joga jelentősen, nagymértékben csökkent. Ennek az átszervezés nek az volt a lényege, hogy az önkormányzati területen minél több olyan területen valósuljon meg a központosítás, a centralizáció, ahol csak lehet, hogy tulajdonképpen a kormány egy erős kontroll alatt tartsa a településeket. Ennek következtében történt me g az, hogy az állam feladatokat vállalt át az önkormányzatoktól. Tudom államtitkár úr válaszát, el fogja mondani, hogy megmentették az önkormányzatokat, de én ezer éve elmondtam önöknek itt és máskor is, hogy viszont lényegesen több forrást vettek el a tel epülésektől, mint amekkora feladatot átvállaltak, legyen szó a személyi jövedelemadó helyben maradó részéről, illetékbevételekről és egyéb adókról. Míg 2010ben az önkormányzati szektor költségvetési része 1200 milliárd körül mozgott, addig ez 2012ben jel entősen, 670 milliárdra csökkent csak. A finanszírozás tekintetében a múlt héten kérdést is intéztem államtitkár úrhoz. Pontosan látjuk, hogy az egyes feladatmutatók tekintetében a támogatások szinte évről évre változatlanok az önkormányzatoknál. Vannak ol yan kötelező önkormányzati feladatok, amelyeket az állam költségvetési forrásból ma sem vagy nem teljes egészében finanszíroz, legyen szó a szociális ellátásokról, gyepmesteri feladatokról, kulturális tevékenységekről, és még lehetne sorolni. Azt pedig tel jesen indokolatlannak tartjuk, hogy adott esetben az egyházak egyes intézmények működtetésére lényegesen magasabb normatívát kapnak, mint a helyi települési önkormányzatok, holott egyébként ők is legalább olyan szinten képesek lennének ezeket a feladatokat ellátni. Néhány terület; nem lehet felsorolni, mi minden történt az önkormányzatoknál. Oktatás területe: 2013ban elvették a fenntartási jogot az önkormányzatoktól, létrehozták a KLIKet. Nem tudom, hogy gondolták, hogy egy ilyen gigaközpont tudja majd ke zelni a helyi önkormányzatok, a helyi szülők, a helyi közösségek ügyét. Nem is tudott működni, egy év után megbukott, de önök ebből nem tanultak, sok kis KLIKet hoztak létre. Ma ott tartunk, hogy az oktatási rendszer romokban van, a tanárok, diákok túlter heltek, az esélyegyenlőtlenség nőtt. (9.20) De persze vannak olyan államtitkárok, akik 2 millió forintért képesek magániskolába járatni a gyerekeiket. Talán a szociális ellátások területén csökkent 2010 óta a legnagyobb mértékben a támogatás. Ezt az önko rmányzatok is megérezték, és míg mindenhol máshol egyfajta centralizációs törekvés indult meg, addig azt látjuk, hogy itt pont decentralizáció történt a települések tekintetében, ugyanis 2015től azt mondták az önkormányzatoknak, hajrá, tessék, hozzanak lé tre települési támogatásokat,
