Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 12. szerda - 50. szám - Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb globális és hazai kihívása; megfékezése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást című politikai vita - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter
3344 kivételével - bele kell számítani az időkeretbe. Az ügyrendi felszólalásokat nem számítjuk be az időkeretbe. Az üléstermi információs táb lán az érdeklődők folyamatosan figyelemmel kísérhetik az időkeretek felhasználását. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az LMP képviselőcsoportja kezdeményezte az időkeretének kétszeresére emelését. Így az időkeret megoszlása a következő: a Fidesz képv iselőcsoportjának 103 perc; a KDNP képviselőcsoportjának 47 perc; a Jobbik képviselőcsoportjának 40 perc, az MSZP képviselőcsoportjának 32 perc; a DK képviselőcsoportjának 25 perc; az LMP képviselőcsoportjának 44 perc; a Párbeszéd képviselőcsoportjának 21 perc; a független képviselőknek pedig 10 perc áll rendelkezésre. (14.10) A frakciók részére biztosított időkeretek magukba foglalják a 1515 perces vezérszónoki felszólalások idejét is. Tisztelt Országgyűlés! Most a kormány vitaindítójára kerül sor, amel yet három felszólaló ismertet, összesen 40 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úrnak. Öné a szó, miniszter úr. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter , a napirendi pont előadója: Köszönöm a s zót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már mindenki számára ismert a tény, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok egyre közvetlenebb, egyre szerteágazóbb és egyre gyakoribb kihívásokat okoznak az emberi civilizációnak. Az iparosodás előtti korszakhoz képest napjainkra 0,12 Celsiusfokkal nőtt az átlaghőmérséklet. A szélsőséges időjárási jelenségek és a felmelegedés együttes következményeként terméscsökkenéssel, élőállománypusztulással és az erőforrások feletti konfliktusok kialakulásával t aláljuk szembe magunkat. Ezeknek a környezeti válságoknak és katasztrófáknak a következményei összehangolt nemzetközi fellépést igényelnek annak érdekében, hogy kellő időben és kellő hatékonysággal tudjunk reagálni ezekre a kihívásokra. A biztonságpolitika i megfontolások pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés központi elemévé kell hogy váljanak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az éghajlatváltozás okozta veszélyeket nem szabad félvállról venni, hiszen a klímaváltozás következtében az erőforrásokért és az energiaellátásért folytatott harctól az államok instabillá válásán keresztül a radikális eszmék megerősödéséig számos következménnyel fogjuk majd a jövőben szembetalálni magunkat. Ezek a változások, ezek az éghajlati változások bizony könnyen válthatnak ki újabb tömeges migrációs hullámokat is. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint 17,7 belső menekültet nem számítva csak 2018 szeptemberéig több mint 2 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására a környezetváltozáshoz kapcsolódó okokból ki folyólag. Ráadásul a migránsok száma összességében az elmúlt 15 esztendőben jelentősen megnőtt. 2000ben az IOM adatai szerint 173 millió főről beszélhettünk, 2015re már 244 millióra nőtt ez a szám, 2050ig pedig 700 millió ember kényszerülhet otthonának elhagyására. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ az elsivatagosodás miatt útra kelő migránsok számát 2045ig 135 millióra becsüli, és már most is a szárazság öli meg a legtöbb embert a környezeti katasztrófák közül. Már napjainkban több mint egymilliárd emb er nem jut megfelelő mennyiségű ivóvízhez, és 2030ig ez a szám sajnos még várhatóan 30 százalékkal növekedni fog. Tisztelt Képviselőtársaim! A mostanában még egyelőre regionális szinten maradó migrációs mozgások, amelyeket az éghajlatváltozás vált ki, a j övőben kontinensek közötti, hosszú távon megvalósuló migrációs folyamatokká alakulhatnak át, és a két legérintettebb földrész természetesen Afrika és Ázsia lesz. Ugyanakkor az Afrikából és Ázsiából meginduló emberek általában Európa irányába indulnak meg. Természetesen nem szabad ignorálnunk ezeket a folyamatokat, hiszen mi már közvetlen tapasztalatokat szereztünk arról, hogy milyen az, amikor illegális migránsok nagy számban sértik meg a határainkat, veszik semmibe a szabályainkat, a kultúránkat és az álta lunk követett normákat.