Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 1. hétfő - 25. szám - Csárdi Antal (LMP) - a miniszterelnökhöz - „Mikor kíván a kormány az emberek oldalára állni a bankokkal szemben?” címmel - CSÁRDI ANTAL (LMP): - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
324 Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal képviselő úr, az LMP képviselője, interpell ációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Mikor kíván a kormány az emberek oldalára állni a bankokkal szemben?” címmel. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a választ a miniszterelnök úr kérésének megfelelően a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkez ő Trócsányi László igazságügyi miniszter úr nevében Völner Pál államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, öné a szó. CSÁRDI ANTAL (LMP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány az előző ciklusban egy KDNPs javaslat szerin t meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot 2018. április 30ig. Az általunk is támogatott adóskamarai javaslat azt javasolta, hogy ez a moratórium legyen meghosszabbítva 2019. december 31ig, mert ez idő alatt az Országgyűlésnek lehetősége van arra, hogy megoldást találjon a devizahitelkárosultak helyzetének megoldására. Ezt a javaslatot sajnos önök leszavazták, és olyan ütemben indultak meg a kilakoltatások, hogy ha nem történik változás, a ciklus végére több mint 10 ezer kilakoltatás történik meg, ami több mint 30 ezer ember utcára kerülését jelenti. (15.50) Harmincezer ember olyan, mintha Cegléd vagy Pápa teljes lakosságát az utcára kellene tenni. Ugyanakkor lényeges változás történt most. Az Európai Bíróság a C51/17es ügyben szeptember 20án h ozott egy döntést. Ez a döntés és az abban foglaltak megnyitnak egy új fejezetet, és lehetővé teszik a magyar kormánynak és az egész Országgyűlésnek, hogy újragondolja az álláspontját a kérdésben. Azt mondja az Európai Bíróság többek között, hogy az árfoly amkockázattal kapcsolatos feltételeknek nemcsak alaki vagy nyelvtani szempontból kell megjelennie a szerződésben, hanem konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie. Azt is leírja, hogy az átlagos fogyasztó, a kellően körültekintő fogyasztó, a z észszerűen figyelmes fogyasztó szempontjából átélhetővé és érthetővé kell tenni, hogy az árfolyamváltozás nemcsak összegszerűen, hanem milyen módon van befolyással az adós gazdasági helyzetére. Ezek alapján most ténylegesen azonnal fel kell függeszteni, azt gondolom, a kilakoltatásokat, felül kell vizsgálni a devizahiteles szerződéseket. Az nem mehet tovább, hogy itt van előttünk egy ilyen uniós döntés, egy ilyen bírósági döntés, mi meg hagyjuk saját állampolgárainkat, hogy utcára kerüljenek és elveszítsé k az otthonukat. Pedig ott a lehetőség arra, hogy a kormányzat a saját szabályozórendszerén keresztül menekülési utat nyújtson ezeknek az adósoknak. Én nem felelősöket keresek, hanem megoldást keresek. Épp ezért tisztelettel kérdezem: hajlandóe a kormány az Európai Bíróság döntésének szellemében megvizsgálni a devizahitelügyletek tartalmát, kíváne élni a kormány a szabályozóeszközrendszerével, hogy ne folytatódhasson a pénzügyi intézmények további ámokfutása, valamint hajlandóe a kormány felfüggeszteni a kilakoltatásokat mindaddig, amíg megnyugtató megoldás nem születik az összes tisztességtelen devizahitel ügyében. Nagy tisztelettel várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint említettem, képvis elő úr interpellációs kérdésére Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014ben elfogadott tör vények, beleértve a forintosítás árfolyamának meghatározását is, a Kúria 2014es jogegységi döntésén alapultak. A Kúria döntése alapján a devizaalapú fogyasztóikölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a kedvezőbb kamatérték ellenében a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek tisztességtelensége csak
