Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 11. kedd - 49. szám - A 2021. évi népszámlálásról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi képviselő:
3221 A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével közösen fogja kialakítani végleges álláspontját a 2021. évi népszámlálásról szóló törvény nemzetiségeket éri ntő részére vonatkozóan, és amennyiben szükséges, a bizottság önálló módosító indítványt nyújt be a tavaszi ülésszak folyamán. A bizottság az ülésen 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül döntött arról, hogy a törvényjavaslat részletes vi táját 2018. december 4én lezárja. A fentiek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2021. évi népszámlálásról szóló T/3609. számú törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását javasolja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypá rtok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ritter Imre képviselő úrnak, a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselőnek. Parancsoljon, öné a szó. RITTER IMRE nemzetiségi ké pviselő : Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! A saját és a magyarországi németség nevében mint képviselő jelentkeztem felszólalásra azon érintettség kapcsán, hogy azt gondolom, ma már mindenki elő tt világos és ismert tény, hogy annak idején a kitelepítésről, az elűzetésről az akkori magyar kormány 1945. december 22én határozott. A rendelet december 29én jelent meg. Ez a hazai német kisebbség kollektív felelősségének elvén alapult, és kitelepítési oknak tekintette, ha valaki az 1941es népszámlálás idején német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát. Az elűzetés 1946. január 19én kezdődött, az első vonat Budaörsről indult. Három év alatt 220250 ezer embert űztek el Magyarországról . A becsült adatok szerint az itthon maradt hazai német nemzetiségű lakosság száma az elűzetés után minimum 300 ezerre volt tehető. Jellemző, hogy az akkori félelem és megpróbáltatások miatt az 1949es népszámláláson német anyanyelvűnek mindössze 22 450en , német nemzetiségűnek pedig csupán 2617en vallották magukat. A magyar parlament 2007 novemberében tartotta meg a Vertreibung, az elűzetés emléknapját itt a parlamentben, majd 2012ben a 88/2012. (XII. 12.) országgyűlési határozatban, majd 2013ban a 103. országgyűlési határozatban a Magyar Országgyűlés január 19ét, az elűzetés 1946os kezdetének évfordulóját a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává nyilvánította. A 70. évforduló kapcsán hadd idézzek egyetlen mondatot Orbán Vikt or miniszterelnök úr beszédéből a január 19i budaörsi megemlékezésen: „A hivatalos megnevezés kitelepítés volt, de ennek a szónak a valósághoz nem volt semmi köze. Amit kitelepítésnek neveztek, az valójában a magyar svábok kifosztása és elüldözése volt. M egfosztották őket házaiktól és hazájuktól.” Mindezt azért tartottam fontosnak idézni és elmondani, hogy egy picit mindenki megértse azt, ami a magyarországi németségnél még ma is egy rendkívül fájó seb, és kötelességem elolvasni a Magyarországi Németek Ors zágos Önkormányzata 2018. december 8án, szombaton hozott 151. számú határozatát, amelynek 1. pontja szerint „A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Közgyűlése a kormány által az Országgyűléshez T/3609. számon a 2021. évi népszámlálásról szóló törv ényjavaslat elfogadását nem támogatja. 2. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Közgyűlése felkéri Ritter Imre magyarországi német országgyűlési képviselő urat, hogy a törvényjavaslatot a kormány által előterjesztett tartalmában ne támogassa, ille tve tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a 2021. évi népszámlálás során az adatszolgáltatónak a családi és utónevét ne kelljen kötelező módon megadnia, biztosítva legyen a teljes eljárás során az adatszolgáltató anonimitása, az egyes állami regiszterek összekapcsolása a népszámlálás adataival ne történhessen meg, illetve a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés felvetése kötelezőlegyen.”
