Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 10. hétfő - 48. szám - Napirend utáni felszólalások: - VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló:
3180 hogy a világ vezető hatalmai azonosították azokat a jogokat, amelyeket mindenki elvárhat és követelhet egyszerűen csak az ért, mert embernek született. A világ az elmúlt 70 évben sok változáson ment keresztül, de az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának az emberi méltóság köré szerveződő koncepciója továbbra is megfelelő alapul szolgál az emberi jogok és a szabadságok folyam atosan változó, élő eszközrendszere számára. A nyilatkozat preambuluma - a minden ember sajátjaként értelmezett emberi méltóságból kiindulva - hangsúlyozza, hogy az emberi jogok a szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezik, és ezért a szöveg fels orolja mindazt, amit tilos megtenni az emberekkel, és mindazt, amit meg kell tenni emberként az ő érdekükben. Az emberi jogok oszthatatlanok, minden nőt, férfit és gyermeket egyformán megilletnek. Az emberi jogok egymással nincsenek hierarchikus viszonyban , egyetlen emberi jog sem érvényesíthető a többi emberi jog érvényesítése nélkül. Magyarország 1955ben az ENSZhez történő csatlakozásával elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amelyet követően az 1960as években megindult az emberi jogi doku mentumok specializálása, így a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát a hatálybalépésük évében, 1976ban Magyarország is ratifikálta, megteremtve ezzel a nemze tközi emberi jogi keretrendszert. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a fenti okmányok szövegéből kiemeljek egykét releváns cikkelyt. (18.30) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első cikkelye így szól: „Minden emberi lény s zabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.” A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 27. cikke a következőt mondja ki: „ Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakoro lják, vagy hogy saját nyelvüket használják.” Magyarország az elmúlt harminc évben jelentős lépéseket tett annak irányába, hogy az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása hazánkban is biztosítva legyen. A magyar jogrendszer és az alapvető jogok védelméne k intézményrendszere ma már az európai uniós tagságunkból fakadó sztenderdekkel összemérhető szintű jogvédelmet biztosít. Magyarország Alaptörvénye 2014 óta biztosítja a 13 államalkotó nemzetiség parlamenti képviseletét. A Magyarországi nemzetiségek bizott sága feladat- és hatáskörében eljárva már a második parlamenti ciklusban dolgozik a magyarországi nemzetiségek jogainak védelmén és érdekeinek érvényesítésén. Fontos, hogy az ilyen évfordulók alkalmával felhí vjuk a figyelmet az alapvető emberi jogokra. Az ENSZ emberi jogi intézményeként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala lát el ilyen feladatokat. 2018. november 20án az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírá sának 70. évfordulója alkalmából megrendezett jubileumi konferencián olyan szakemberek előadását hallgatva, mint dr. Székely László ombudsman, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet és dr. Bándi Gyula biztoshelyettesek, dr. Simai Mihály, a Magyar ENSZ Társaság E lnöke, dr. IzsákNdiaye Rita az ENSZ Faji Diszkrimináció Megszüntetésével Foglalkozó Bizottságának tagja, dr. Csink Lóránt az Alkotmánybíróság főtanácsadója, közösen emlékezhettünk meg az emberi jogokról. Külön kiemelendő, hogy a Magyarországon élő nemzeti ségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet - mint a nemzetiségi jogvédelem központi szereplője , munkája során kiemelt figyelmet szentel a Magyarországon élő elismert nemzetiségi közösségeknek, valamint a nemzetiségi jogvédelmi rendszer más szereplőivel való folyamatos
