Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 10. hétfő - 48. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
3112 szeretett volna. Hát, mi is azt szerettünk volna, csak éppen megakadályozták, és itt sem volt, meg sem szólalt ebben a kérdésben érdemben. Azt látjuk, hogy önöknek nem probléma az, hogy 400 óra legyen a túlmunka, ez nem probléma. Önök a saját rendes munkaidejüket se akarták végigdolgozni, mert úgy döntöttek, hogy elfáradtak vagy unják, vagy zavaró az, ami az Országgyűlésben zajlik. Tisztelt K épviselőtársaim! Megértem, ha zavaró. De akkor tessenek más foglalkozást választani! Az a nagy helyzet, hogy most azért ülünk itt, hogy bizonyos kérdésekről vitatkozzunk. Ez igazi abszurd történet és abszolút pofátlanság, hogy miközben itt nem hajlandóak d olgozni, addig a népre simán rávágják a túlórát. Tudomásul venni ugyan nehéz, de látjuk, és nap mint nap tapasztaljuk, hogy önök azt gondolják, hogy a magyarok droidok; összeszerelő droidok egy összeszerelő üzemben, egy összeszerelő magyar gazdaságban. De, képviselőtársaim, az elmúlt nyolc évben rengeteg európai uniós - sátáni európai uniós - forrás érkezett, amiből saját lábára lehetett volna állítani a magyar gazdaságot, de nem sikerült. (Dr. Völner Pál közbeszól.) Képviselőtársaim, luxuskastély, az van. Magánrepülő, az van. Luxusjacht, az van. Eldobott szaros pelenka, az van - és az rendben van. Gucci táska, az rendben van. Bécsben flangálni karácsonyi ajándékot vásárolni, az rendben van. De tisztességes, a munkavállalót védő munka törvénykönyve az nincs, mert az nem tetszik maguknak. Mert inkább szeretik a luxust, de nem kedvelik azt, ha olyan ügyekkel kell foglalkozni, ami valóban meghatározza a magyar társadalom életét. Önök évek óta elüldözik a magyarokat ebből az országból. Nem tudom, nem tapasztalják ? Nem találkoztak olyanokkal, akiknek a gyerekei vagy már lassan az egész család külföldön van, és csak Skypeon lehet beszélgetni, mert elmennek. Azt gondolják, hogy ezzel a törvénnyel itthon fognak maradni az emberek? Vagy vissza fognak jönni külföldről? Nem, képviselőtársaim! Az az igazság, hogy az lesz a vége, hogy akik eddig itthon dolgoztak, azok is inkább azon fogják törni a fejüket, hogy hogyan hagyhatják el az országot. Ez mindannyiunknak veszteség, teljesen mindegy, hogy kire szavaztak, ez mindann yiunknak veszteség. Mert az a magyar, aki elmegy ebből az országból, nagyon nehezen fog már hazajönni. Önök, képviselőtársaim, egy dolgot bebizonyítottak: a demokrácia lebontásán és a lopáson kívül semmihez nem értenek. Az égadta világon semmihez nem érten ek. Az az igazság, hogy azt láttuk az elmúlt években, hogy ezt a hozzá nem értést mindig mindenféle szép nevű programokba csomagolták be; Kisfaludyprogram meg mit tudom én, rengeteg program. Talán emlékeznek, két héttel ezelőtt beszéltem önö knek az „út a börtönben” programról. Na, az a nagy helyzet, képviselőtársaim, hogy amit önök az elmúlt években itt műveltek, az az „út a börtönben” program keretében működik. És ízlelgessék… (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.) ELNÖK: Képviselő ass zony, legyen szíves, szedje össze magát és válogassa meg a szavait. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Legyen szíves, legyen szíves az óbégatást abbahagyni, és legyen szíves a képviselőtársai sértegetését is abbahagyni! Ezt nem fogom tűrni ezentúl! (Közbeszó lások az ellenzéki padsorokból. - Dr. Vadai Ágnes: Megismételné, elnök úr? Nem hallottam.) Akkor figyeljen! Legyen szíves a képviselőtársai módszeres sértegetését egyszer és mindenkorra befejezni! (Dr. Vadai Ágnes: Nem sértegettem.) De igen . (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Kíváne valaki a kormányból válaszolni erre a felszólalásra? Bodó Sándor a bátor államtitkár. Parancsoljon! BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, mo st már sokadjára hallhatjuk így napirend előtt ezeket a riogató mondatokat, és azt gondolom, pont öntől, képviselő
