Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
3004 törvényjavaslatot meg lehet úszni úgy, hogy erről a részéről, a 2. §ról bővebben ne beszéljenek, hisze n úgyis ön is röviden vázolta ezt a történetet, gyorsan átlépte, fideszes képviselők már alig vannak, ők nem fogják megvédeni, ezért most önre hárul ez a feladat (Derültség az ellenzék soraiban.) , de azért ezt meg kell tenni. Bár őszintén szólva a fonákján is elkezdtem gondolkodni, hogy mi lehet igazából a csavar ebben, mert önök nem véletlenül rakták ezt ide bele, és mi lehet az igazi probléma, vagy mi az az igazi ok, ami miatt nekünk erről ma beszélni kell, mert ez olyan téma, amit nem lehet figyelmen kív ül hagyni. Erre még nem jöttem rá, de talán majd a vita vagy a válaszai segítenek ebben, hogy mi az igazi érdek ebben a törvényjavaslatban. Nézzük először azokat a kulcsszavakat, amelyeket önök, ön is használt, és a beterjesztés szövegéből, illetve amit ön elmondott, abból kiindulva mire lehet következtetni! Ön a kifizetést… - bocsánat, a kifehérítést én tettem hozzá, ön az átláthatóságot említette. Itt én arra gondoltam, hogy az adóoptimalizálás is elő fog kerülni az önök előterjesztésében, vagy a vállalko zások részéről a költségmegtakarítás szó is előkerülhet, az adómentesség, az egyszerűsítés, az nekem bejött, mert azt ön is említette, de ezek azok, hogy ha nagyon pozitívan közelíteném meg ezt a dolgot. De aztán van ennek másik megközelítése, mert én költ ségvetési oldalról az adókiesést nézem, mennyit bukott az állami költségvetés ezen az engedélyen, amit önök itt terveznek, és egyidejűleg majd kérdésem is lesz e vonatkozásban, hogy mekkora kieséssel számolnak. Ha az átláthatóságot és a kifehérítést nézem, akkor ezzel szembeállítva én azt a fogalmat használnám, hogy a zsebbe történő fizetésnek a törvényesítését végzik el, mert gyakorlatilag nem kell megfizetni az adót, amit egyébként minden állampolgárnak vagy dolgozónak meg kell fizetni. Itt kettős célt ér nek el, egyrészt azoknak, akik alkalmazzák ezeket a játékosokat, azoknak kevesebbe fog kerülni, ezért gondoltam azt, hogy itt a költségmegtakarításnál ezzel majd foglalkoznak, vagy ezt a fogalmat is használják, de itt, én azt gondolom, hogy inkább a zsebbe történő kifizetés törvényesítését teszik meg egy kiválasztott csoportnak. Államtitkár úr, miért nem teszik ezt meg például az orvosoknál - csak úgy halkan kérdezem , mondjuk, egy kisebb összeghatárral, mert ők így nincsenek, és miközben alapvetően termés zetesen az a véleményem, hogy a paraszolvencia inkább másként büntetendő lenne, és az lenne a megfejtés, de ebben a gondolkodásban, hogyha ezt elindítják, akkor kinyitják ezt a kaput, akkor mi a vége. Miért pont csak ők? Miért választották ki őket akkor, a mikor ezt a megoldást alkalmazzák? (15.40) Ha a költségmegtakarítással szembeállítok valamit, akkor ott a nagyobb nyereség, tehát akkor megmarad, ott marad ezeknél a cégeknél vagy akár az egyesületeknél, de ha a mértéket veszem figyelembe, akkor azt is tu dom mondani, hogy ez személyre szabott jogalkotás. Őszintén szólva, elmesélhetnék már, hogy ki az a labdarúgó itt Magyarországon, akinek szüksége van arra 500 millió forintos értékhatárig, hogy ezt igénybe vegye, mert olyan nagyon sokan nem lehetnek, gondo lom én. Aztán lehet, hogy én vagyok naiv, és ilyenből sok van, de akkor nézzük meg! Persze van, sajtóhírből, egy biztosan van, aki milliárdos bevétellel rendelkezik, de őt nem Magyarországról fizetik, úgyhogy térjünk vissza Magyarországra - ma Magyarország on ki az, aki ezt a dolgot csinálja? Összefoglalva, mondjuk úgy, hogy a 2. §nál - ezt a másiknál is meg fogom tenni , államtitkár úr, ön szerint hány főt érint a 2. § módosítása, és mennyi az a kiesés, ami egyébként a költségvetésből emiatt kimarad. De h ogy ne legyek méltánytalan az 1. §sal, ott is ugyanígy ezt megkérdezném, hogy akkor ez a hosszabbítás tulajdonképpen hány céget érint, és milyen módon számolnak ezzel. Az előző vitában azt én magam is említettem, hogy különös kegyetlenség az otthonápolókk al foglalkozó témakör időpontjában, egy napon tárgyalni ezt a törvénytervezetet, ami ezt a lehetőséget meghozza, de tekintsük úgy, hogy ez így alakult. Ami az önkormányzatok működésének segítésére vonatkozik, ott inkább azt a kérdést tenném fel, amit itt S zabó Zsolt képviselőtársam említett, hogy rövidül a döntéshozatal, és most már másként valósul majd ez meg. Én úgy értettem, hogy a miniszter úr tájékoztatást kap, itt nem döntésről
