Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2979 Köszönjük szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Korózs Lajosnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. KORÓ ZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Én is üdvözlöm a Ház falai között. Remélem, hogy lesz szerencsénk egymáshoz a következő években, és nem úgy jár kegyed is, mint az elődje, hogy fél év után menesztették. Én ennek nem örülnék, megmondom őszintén, mert az azt jelentené, hogy nyolc államtitkár cserél széket itt a négyéves ciklus alatt. Szeretnék kizárólag az előterjesztésre szorítkozni, annál is inkább, mert van néhány olyan megközelítés , amelyet üdvözölni lehet, és én ezt meg is teszem. Ilyen az alapellátás kapcsán az együttműködési kötelezettségek előírása vagy az európai uniós jognak való megfelelés. Ezeket, azt gondolom, mindenképp dicsérőleg kell említeni az előterjesztés kapcsán. Sz eretném előrebocsátani, hogy véleményem szerint ez a javaslat szankciókat kíván bevezetni arra az esetre, ha az egészségügyi szolgáltató az adatközlési kötelezettségét nem teljesíti az államigazgatási szerv felszólítása után sem. Az indoklásból ennek kapcs án kiderül, hogy évek óta gondot jelent, hogy az egészségügyi szolgáltatók nem minden esetben teljesítik a kötelező adatközlési feladataikat. Ez a kijelentés egy kisebbfajta vallomás egyébként a központi kormányzattól. Évek óta kritika tárgyát képezi az eg észségügyi statisztikák vonatkozásában azok elérhetetlensége vagy éppen hiányossága. Ez a kritika az utóbbi időben kifejezetten hevesnek mondható, hiszen az elmúlt hetekben a kórházi fertőzések vonatkozásában érkezett jelzés arról, hogy a kórházi fertőzése k és ezek következtében a halálozások nem dokumentáltak megfelelően, és nagyon sok eset rejtve marad. Én magam is itt interpelláltam, de más ellenzéki képviselők is megszólaltak ezekben az ügyekben. A javaslat tehát ezeken az adatszolgáltatási elmaradásoko n próbál változtatni. Ez az irány bátorítandó, hiszen a kormányzat jelentős lemaradásban van az egészségügyi statisztikák terén. Alapvető hiba azonban az, hogy nem az érdemi megoldáson, hanem csak a tüneti kezelésen dolgoznak. A kórházi fertőzések megelőzé sével, a szűrővizsgálatok kiterjesztésével és a kórházak gazdálkodásával kapcsolatos javaslatok okán folyamatosan érkezett a jelzés az egészségügyi szakma részéről, elsősorban, hogy nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igazgatási dokumentációs f eladatokat. Ennek elsődleges okaként a szakember, dolgozóhiányt szokták megjelölni. Egyes egészségügyi vezetők azt is kiemelik, hogy a munkaerőhiányban az állami szektor nem tudja felvenni a versenyt a magánnal, és az egészségügyi szakdolgozókat nem tudjá k maradásra bírni. Ezekben az ügyekben én magam is többször itt megszólaltam. Világosan látszik, hogy ha a kormány nem tesz semmilyen intézkedést, akkor is ki fog alakulni a kétszintű egészségügy Magyarországon, és az is látszik, hogy a magánszféra meg tud ja fizetni a dolgozóit, ezért elszipkázza az állami egészségügyi ellátórendszerből a magasan kvalifikált, jó szakembereket, nyilvánvalóan sokszor kétszerháromszor akkora fizetés mellett, mint amit az állami egészségügyi ellátórendszerben lehet kapni. Tisztelt Ház! Modellezve a helyzetet, tehát azt látjuk, hogy az állam a nem megfelelő finanszírozáson keresztül rontja a munkakörülményeket az egészségügyben, alacsonyan tartja a fizetéseket, még akkor is, ha itt Kásler miniszter úr ezt a bejelentést éppen ma megtette. Nem tudom, hogy jól értelmezeme, én a bejelentésből azt a következtetést vontam le, hogy azokra fogják vonatkoztatni majd ezt a béremelést, akik eddig kimaradtak a béremelésből, vagy nem tudom, államtitkár asszony majd kitér rá, hogy ez gene rálisan mindenkit érinteni foge. A közelmúltban jelent meg, hogy Romániában nagyságrendekkel többet keresnek az állami egészségügyben, mint Magyarországon, és ott éppen hogy a magánszférából mennek az állami egészségügybe, nem úgy, mint Magyarországon.
