Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
2933 kereszténydemokrata képviselőtársam, Aradszki úr említett, hogy a keletkezett gázok hasznosítása és nyereségre fordítása itt most legalább törvényben van szabályozva. Szeret ném én is megemlíteni azt, amit mások megemlítettek, és azt gondolom, ez talán a törvénynek egy fontos részét jelentheti, hogy most nem csak emailben kaptuk meg, és 24 óra állt rendelkezésre ennek a törvénynek az alaposabb átolvasására. Igaz, hogy nagy te rjedelmű törvényről van szó, de volt időnk, és ez azt jelenti, hogy nem rapid gyorsasággal bejött törvényt tárgyalunk itt ma, hanem feltehetően közigazgatási és szakmai egyeztetés is megelőzhette ezt a törvényt. Hozzá kell tegyem, hogy ez erénye, úgy gondo lom. Érdekes, hogy ennek a hivatalnak, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak az elnöke a jövőben rendeletalkotásra is jogosult lesz, az is benne van ebben a törvényben. Ez egy egészen érdekes tröszti jogosítvány; anno a trösztökben a tröszt vezetőjének volt ilyen jogosítványa. Úgy tűnik, itt is igazolva van, hogy ez visszatér. Más gazdasági feltételek szigorítása is kiolvasható ebből a törvényből. Az egyik, hogy pénzbevételt jelent, szinte majdnem mindegyik fejezetnél, amelyben törvényeket é rint ez a salátatörvény. A másik, hogy gazdasági szigorításokat jelent, több esetben egyébként talán jogosan, vagy a tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy indokolt. És talán előbbre lépés a kérelmezőt terhelő fizetési követelmények emelése. Tegnap este itt tárgyaltuk a Balatontörvényt, illetve tárgyaltuk a budapesti agglomerációs törvénnyel az egybeolvasztását. S hogy egy pillanatra visszanyúljak a bányászati jogról szóló törvényhez, az a veszélyem van nekem, hogy itt szabályozzuk 15 paragrafusban a bányás zati törvény pontosítását, a bányatelek alakítását, a bányászati jog megnyitását, a Balatontörvény környezetében viszont könnyen lehet, hiszen többféle bányáról lehet itt szó, sóderbányáról, homokbányáról, kőbányáról, egész sor bányászati lehetőségről, és miután összegyúrásra kerül majd három alapvető és fontos, nagy horderejű törvény, nem véletlen, hogy mi itt ma a bányászati törvényt is tárgyaljuk. Ezt persze megint csak a felügyeletidíjfizetési kötelezettség kiterjesztéséből vagy a fizetési kedvezmény biztosításából olvasom ki. Egyetértek azokkal a hozzászólókkal, ezt nem is mondom el, ami a távfűtéssel, az energiatakarékossággal, a rezsicsökkentéssel összefügg, és ami hiányzik ebből a törvényből, egyáltalán még célzás sem jelenik meg arra vonatkozóan, hogy a gyári technológiával épült házak esetében vagy egyáltalán a magánszemélyeket milyen módon érinti. Egészen biztos, hogy ez a törvény elég jelentős mértékben az úgynevezett nagy cégek érdekeit képviselő törvény a hivatal részéről. (10.10) Igazán a k is- és középvállalkozások ebben szinte nem játszanak szerepet, sőt az önkormányzati vállalkozások ilyen típusú szakmai része se túlzottan. Budapest vonatkozásában a gázellátás a hivatal hatáskörébe tartozik, és persze mivel a hivatalhoz tartozik a víz és a csatornázás is, ez is egy ilyen exlex állapot, fővárosi képviselőként pontosan nem is tudtam megállapítani. Az egy érdekes dolog, hogy sok éve tudjuk azt, hogy a külföldi cégek számviteli rendje eltér a magyar számviteli cégekétől, szeptemberben vagy miko r van náluk az év vége, nálunk december 31én. Ezt most át kell nekik alakítani, és december 31én ér véget számviteli értelemben a gazdasági évük a Magyarországon lévő multicégeknek, azoknak, akik a hivatalhoz tartoznak. De a többieknél nem tudjuk: van it t Audi, Opel, Suzuki cím, ehhez sok minden. Azoknál ugyanígy van, hogy év közben van, vagy csak a hivatalhoz tartozóknál fordul az elő, hogy a számviteli év december 31én ér véget, és nem úgy, ahogy az eddigi gyakorlat. Összegezve azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet, amely előttünk van, és ilyen nagy terjedelemben, próbálkozik - és ebben egyetértek az előttem szólókkal is - az európai uniós jogharmonizációnak eleget tenni, ez megjelenik konkrét paragrafusokban is, mégis úgy gondolom, hogy az ilyen nagy jelentőségű térségeket érintő, településeket érintő törvény, amely itt tárgyalásra
