Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Az energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
2928 elfogadta, azóta számos kezdeményezés történt az európai uniós szabályozásban, sőt ezek a szabályoz ások is változásban vannak, sőt 2015ben a párizsi klímaegyezmény alapján teljes mértékben megváltozott, reményeink szerint pozitív irányba fordult az energiagazdálkodás, az energiahatékonyság és a klímavédelem kapcsolati rendszere, amelyhez az Európai Uni ó és benne Magyarország igen pozitív, előremutató szerepet tud társítani, és amelyben igen aktív, proaktív részvétellel tudjuk szolgálni az emberiség klímavédelmi céljait is. (9.40) Emellett természetesen vannak a részletszabályban olyanok, amiket a gyako rlat során sikerült feltárni, és jobbá tenni a jogi szabályozást és ezáltal a jogi szabályozásban megfogalmazott célok elérésének lehetőségét. Az egyik ilyen terület a bányászatról szóló LXVIII. törvény rendelkezése, amely, nagyon helyesen, az elszámoltatá s jogkövetkezményeinek rendszerét módosítja a tekintetben, hogy tisztázza azt, milyen anyagi következményekkel jár egyegy bányavállalkozó mulasztása bizonyos, a törvényben előírt esetekben, és természetesen ad vállalkozóbarát módon kimentési lehetőséget a z ilyen szankciók alól, amennyiben az indokolt, méltányolható és elfogadható. Fontosnak tartom a módosításnak azt a részét, amely az úgynevezett termálvízzel kitermelt kísérőgázok szabályozását írja elő. Ez a szabályozás is mutatja, hogy ez is egy komplex terület, bár egy egyszerű módosításnak tűnik, ugyanis a termálvízzel kitermelhető kísérőgázok hasznosítása és energetikai célú felhasználása nagymértékben befolyásolhatja például a távhőszektor nyereségességét, és nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, főleg a z alföldi területen, ahol jellemző a termálvizeknek az ilyen gáztartalmakkal való felhozatala, hogy Magyarország gazdasága, a magyar energiatermelés a megújuló források intenzívebb felhasználását jelentse, és ehhez szükséges, hogy a termálvízzel kitermelt kísérőgázok felhasználhatóságára világosszabályozást tudjon a törvény tartalmazni. A kutatási tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás sem kutatásellenes, hanem a közjavaink, a magyar állam tulajdonában lévő bányavagyon hasznosításával kapcsolatos; nem szi gorítást, hanem pontosítást érzek ez alatt, hogy a kutatás során kitermelt bányászati termék, illetve ásványi vagyon után is értelemszerűen kelljen, mint a többi bányavállalkozónak, akik nem kutatási, hanem már kitermelési tevékenységet folytatnak, fizetni bányajáradékot. Fontosnak tartom, és meg kell említenem a törvényjavaslatnak azon részét, amely a kutatási területek korlátozását felemelte 20 000 négyzetkilométerre. 20132014től indult el egy jelentős folyamat a magyar bányászkodás területén, legfőképp en a földhő, a földgáz, valamint a kőolaj termelése területén. Egy folyamatosan változó, a piaci viszonyokhoz igazodó koncessziós eljárási rendszer keretében megújult a magyar kitermelés, illetve kutatás a földgáz és a kőolaj területén elsősorban, amelynek következtében elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt négy évben nem csökkent a magyarországi termelés, hanem nőtt. Ezt a versenyhelyzetet, ezt a világos, átlátható rendszert azon bányavállalkozók érdekében, akik befektetnek és bíznak a magyar gazdaságban és a m agyar bányászati kapacitásokban, számukra kedvezőbb módosítást nyújtott elénk a törvényjavaslat. Hozzá kell tennem azt is, hogy ebből a szempontból azért megérett a helyzet arra, hogy a bányatörvény piacibb alapú, átláthatóbb, a hatósági eljárásokat és a s tratégiai célokat jobban elkülönítő kodifikációját készítse elő a tárca, ha van rá ideje, energiája a megnövekedett energetikai feladatok mellett. Fontosnak tartom a távhőszolgáltatási, valamint a földgázellátási és a villamosenergiatörvény egységes módos ítását a felügyeleti díjak megállapításával kapcsolatban; azt, hogy a nemzetközi számviteli szabályok szerint működő társaságok beszámolóit is lehessen alkalmazni a felügyeleti díj megállapításánál. Az energetika meg igazán egy nemzetközi terület, nagyon s ok külföldi befektető van, nagyon sok anyavállalat leányvállalata dolgozik Magyarországon, teljesen természetes ezen nemzetközi sztenderdeknek megfelelő számviteli rend alkalmazása, így egy szolgáltató államnak, egy modern, vállalkozóbarát államnak termész etes kötelessége, hogy ha ilyen problémák vannak, akkor pozitívan álljon hozzá és a szabályozást tegye meg.
