Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A Magyar-székely összetartozás napjáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik)
2893 Ehhez kérem a támogatásukat, ehhez kérem az önök támogatását, és erre hívjuk fel a nemzetközi közvéleményt, illetve más kormányok, nemzetközi szervezetek támogatását. Köszönöm szépen a figyelme t. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A Magyarszékely összetartozás napjáról szóló határozati javaslat általános vitá ja a lezárásig Most soron következik a Magyarszékely összetartozás napjáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A Szávay István, Keresztes László Lóránt, Molnár Zsolt, KocsisCake Olivio, Szászfalvi László, Pánczél Károly képviselők ál tal benyújtott előterjesztés H/2681. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Szávay István képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, aki a pulpitusról mondja el a beszédét. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) , a napirend i pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar reformkor legjobbjai évtizedeken át tartó országgyűlési küzdelem után, 1848 tavaszán végre rendi államból, parlamentnek felelős kormány által vezetett, a polgári szabadságjogokat és az állampolgári jogegyenlőséget garantáló, modern Magyarországot teremtettek. Politikai, szellemi és társadalmi vezetőink párját ritkító módon mondtak le előjogaikról annak érdekében, hogy korabeli szóh asználattal élve, minél szélesebb néprétegeket az alkotmány sáncai közé fogadva meg tudják menteni Magyarországot és a magyarságot a Herder által jósolt katasztrófától. Tettük ezt soha el nem halványuló példát mutatva Európa és a nagyvilág minden nemzetben gondolkodó, szabadságszerető és polgári viszonyokat óhajtó országának és népének. A feudalizmus sorvasztó béklyóit lerázó, évtizedes küzdelemben nemzetünk saját önerejére támaszkodva tudott sikeres lenni a Habsburguralkodóház beolvasztási kísérleteivel s zemben. Széchenyi, Eötvös vagy Deák sikereinek gyümölcseit azonban nemcsak a magyarság, hanem a Kárpátmedence összes népe élvezhette, még ha ezt manapság hajlamosak is vagyunk elfelejteni. Rájuk is kivétel nélkül vonatkozott a jobbágyfelszabadítás, a tula jdonszerzés és a vállalkozás szabadságának kiterjesztése, ezzel pedig a társadalmi felemelkedés lehetősége, de a sajtó, a vallás, illetve a lelkiismereti szabadság is, mint ahogyan a törvény előtti egyenlőség és a közteherviselés. Ez az akkor elérhető jo gok teljessége volt. Ennél többet egyetlen európai ország sem biztosított vallási vagy nemzeti kisebbségeinek. A bécsi udvar azonban nem a reformok polgári viszonyok között történő békés továbbfejlesztésében, hanem a korlátlan uralkodói abszolutizmus vissz aállításában volt érdekelt, ezért hamis jelszavakat hangoztatva, ígérgetve, fenyegetve és az ősi „oszd meg és uralkodj” elvét alkalmazva szembeállította a magyarsággal a vele sorsközösségben élő Kárpátmedencei nemzetiségeket. Célja ezzel pusztán a pillana tnyi taktikai előny megszerzése volt, hogy miután úrrá lett a más tartományaiban is fellángoló forradalmakon, minden erejét Pest felé fordítva, visszaállíthassa hazánkban is az abszolutizmust. (19.20)
