Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A Hungary Helps Programról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára:
2891 AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném megköszönni a Jobbik frakciójának a támogatást, illetve ha jól értelmeztem a szavakat, az MSZP frakciójának a legalábbis részleges vagy feltételes támogatást. Ezúton fordulnék Arató Gergely képviselő úrhoz. Először is csak egy eszmei alapvetés. Mindig is visszatetszőnek értékeltem, amikor a kereszténydemokrata politikusokat, illetve közszereplőket, megszólalókat álságosan és illogiká tlan keresztény érvrendszerrel próbálnak olyan politikusok kritizálni, akik egyébként több ponton, legalábbis ami a pártjukat illeti, súlyos egyházellenességről tettek többször is tanúbizonyságot. Ebben az esetben is, ha már itt keresztény alapelvekről vol t szó, szeretnék egy idézetet felolvasni a Szentírásból. Pál apostol írja a galatákhoz írt levelében: „Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” Tehát ha egyébként önnek még igaza lenne abban, hogy mi kizárólag a keresztényeket támogatnánk, egyébként a keresztény teológiai érvrendszerben még ez is megállná a helyét, ez is erkölcsileg helyes lenne, ugyanakkor az alapfeltevésben nincs igaza. Magyarország segít, Magyarország nem csak az üldözött k eresztényeknek segít. A magyar humanitárius segítségnyújtás és nemzetközi fejlesztés igyekszik mindenkihez eljutni erőforrásainkhoz mérten. Aki szükséget szenved, aki egyébként elhagyni kényszerülne otthonát, igyekszünk lehetővé tenni a helyben maradást, f üggetlenül egyébként vallási és etnikai hovatartozásuktól. Ami miatt Magyarország az üldözött keresztények ügyét kiemelten támogatja, amellett, hogy mint keresztény kulturális gyökerű ország, illetve nemzet, erkölcsi kötelességünk foglalkozni kiemelten vel ük, az az az elhallgatott tény, hogy a kereszténység a világon a legüldözöttebb vallás. Ez egy ilyen átfogó politikai megnyilatkozásnak tűnik. Ezzel szemben a felmérések, erre vonatkozó emberi jogi kutatások azt mutatják, hogy a konzervatív becslések szeri nt is azoknak az embereknek, akiket a világon a hitük vagy lelkiismereti meggyőződésük miatt üldöznek, több mint 50 százaléka keresztény. 2014ben ez az arány egyébként az Iszlám Állam és a Boko Haram hatalma teljében megközelítette a 80 százalékot, mégsem látjuk ezt a problémát. Ez nem probléma, ez a történelmi léptékű humanitárius katasztrófa a nemzetközi szervezetek, az emberi jogi szervezetek napirendjén. Tehát amikor mi felkaroljuk ezt az ügyet, amikor mi célzott humanitárius támogatást nyújtunk más hu manitárius kedvezményezetti kör mellett, akkor ez emellett egy politikai üzenet is, hogy ezzel foglalkozni kell. A világ nem tekinthet félre álszent módon egy történelmi léptékű népirtássorozat, egy humanitárius katasztrófa figyelmen kívül hagyásával. Ezze l emberi kötelességünk, nem csak keresztényi, emberi kötelességünk foglalkozni. (19.10) Az azzal kapcsolatos megjegyzései, hogy a nemzetközi szervezetek ezt jobban tudják, és hogy jövünk mi ahhoz, hogy egy kétéves program nyomán eldicsekszü nk a hatékonyságunkkal. Amellett, hogy mindenfajta megfoghatatlan érvet sorolnék fel, az imént említett TellAszkuf település esetét szeretném elmondani. TellAszkuf település, illetve a ninivei keresztények megsegítését, az Iszlám Állam által lerombolt in frastruktúrájú Niniveifennsíkot elméletileg az ENSZ menekültügyi szervezete, illetve fejlesztési programja is támogatta. Mi a programunkat személyes tapasztalatokra alapozzuk. Nem Budapestről próbálunk okosabbak lenni a támogatottjainknál. Elmentünk oda, felmértük a helyzetet, és megkérdeztük az üldözött embereket, az üldözött keresztény és egyébként jazidi vezetőket, hogy mire van szükségük, mik a tapasztalataik. Bemutatták nekünk, hogy mi volt az eredménye az ENSZ illetékes programjának, újjáépítési támo gatásának, és mutattak egy lerombolt települést, amit újjáépítettek, és az volt a Patyomkinprogram, ugyanis arra terjedt ki ez a támogatás, illetve a felhasználása, hogy az épületek falát világoskékre meszelték, és felfestették az ENSZlogót, de ha belépt ünk egy épületbe, az kiégett volt. Talán a nyílászárók megvoltak, de az alapvető falszerkezetek, a belső elválasztó elemek voltak sérülten hagyva. Használhatatlanok voltak ezek az épületek, és ennek megvan az oka.
