Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 1. hétfő - 25. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
289 tanulmány olvasható, tehát hozzáférhető, nem tiltotta senki sem le. Úgy látszik, hogy valami probléma van az önök gondolkodásával. Nálunk ugyanis nincsenek kimondatlan kérdések (Közbeszólások, zaj az ellenzéki pártok soraiból.) , és nincsenek olyan problémák, tabutémák, amelyeket ne ismerhetne meg senki sem, aki tájékozódni akar. Például akár az illegális bevándorlás ügyeivel kapcsolatban, ahol önök teljesen más véleményt fogalmaznak meg, mint a magyar emberek többsége. Közel 90 százaléknyi magyar polgár azt mondja, hogy nincs szükség ide az országba behozni illegális bevándorlókat, az önök csoportosulása, a Párbeszéd meg kiáll emellett, és harsányan hirdeti, hogy ezekre az emberekre Európának és a magyar társadalomnak szüksége van. Erről kellene beszélni, képviselő úr, szembenézni a magyar polgárokkal, elmondani nekik azt, hogy önök pontosan őellenük, az ő akaratuk ellen tesznek! De hát azért Mellár Tamástól s zokatlan ez a hangvétel, hogy vitába száll a Századvég folyóirat mögött álló értelmiségi körrel. Talán csak nem azért teszi ezt, nem azért kritizálja a szerkesztőbizottság munkáját, mert köztudott, hogy ön nem elfogulatlan a Századvéggel? Nem elfogulatlan, hiszen még pert is veszített annak idején a Századvéggel szemben. Ön ugyanis valótlanságot állított, ezzel megsértette a Századvég Gazdaságkutató Zrt. jó hírnevét, és elnézést kellett kérnie, hangsúlyozom, elnézést kellett kérnie a Századvég Gazdaságkutat ó Zrt.től. Csak nem emiatt mondta el ezt a felszólalását, képviselő úr, keresve az alkalmat, hogy mikor vághat vissza a közvélemény előtt, és mondhat megint valótlanságokat vagy híresztelhet olyan sejtetéseket, aminek semmiféle valóságalapja nincs? Úgy lá tszik, az ön magánvitáját a közélet szintjére, a közbeszéd szintjére akarta felemelni. Nem először fordult elő egyébként az önök csoportosulásában ez, ezt már megszoktuk. A legközelebbi időszakban is természetesen így kezeljük az önök fölszólalásait. És, k épviselő úr, talán még egy személyes megjegyzés. Ha ön konzervatívnak tartja önmagát, magyarázza már meg, hogy mit keres egy szélsőbaloldali csoportosulásban a parlamentben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: A Jobbik frakciója részéről Sneider Tamás képviselő úr kért szót: „Mennyit ér egy ledolgozott élet?” Parancsoljon, képviselő úr! Sneider Tamás képviselő úr következik. SNEIDER TAMÁS (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az idősek világnapja alkalmából sok szer etettel köszöntöm szüleim és nagyszüleim korosztályát. Azokat a generációkat, amelynek tagjai voltak azok, akik két kézzel felépítették hazánkat. Ma ők már nyugdíjasok, akik ledolgozott éveik után méltán várják el, hogy megfelelő anyagi körülmények között nyugodt, békés életet élhessenek. Ez a jogos elvárás azonban sokszor elmarad a valóságtól. A nyugdíjastársadalom egyharmada létminimum alatt él, és közel fele szegénynek tekinthető. Egy ilyen helyzetben egy gondoskodó állam számtalan intézkedést tesz az i dősek életének javításáért, de sajnos Magyarország ebből a szempontból 2008 óta semmiképp sem nevezhető gondoskodó államnak. Ekkor kezdődött az idősek és a nyugdíjasok helyzetének romlása. Mint ismert, a Szocialista Párt alatt a 13. havi nyugdíj elvételéve l, a nyugdíjkorhatár emelésével kezdődött ez a történet. Mindez folytatódott a jelenlegi kormány alatt, a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjbiztosítási vagyon elvételével, a szolgálati és korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével. Lehetne sorolni azokat a z intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül érintették a mai időseket, a nyugdíjastársadalmat. Ugyanis a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább csökken, és egyáltalán nem tud lépést tartani a bérek növekedésével. Közismert, hogy ma Magyarországon az általános i nflációhoz kötött nyugdíjemelés létezik. A nyugdíjak folyamatos értékvesztése azért zajlik, mert eleve a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján
