Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
2875 hatóságoknál, így a szakmai érvek már nem játszanak szerepet, ha például az erdők, a nagyvízi medrek, a rendszeresen belvíz járta területek, a vízminőségvédelmi terület ek vagy a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése, tározók, a tájképvédelmi területek övezetét vagy például a földtani ügyek miatt fontos területeket, az erdőtelepítésre javasolt területeket és a jó termőhelyi adottságú szántókat kell kijelölni és védelmüket biz tosítani. A barlangok is a rövidebbet húzzák, hiszen kikerül a törvényből még az is, idézem: „Barlangok felszíni védőövezetében a beépítés feltételeit a településrendezési eszközökben a működési területével érintett nemzeti parki igazgatóság véleménye alap ján kell meghatározni.” És az sem véletlen, hogy korábbi övezetek összevonódnak, eltűnnek, például kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete, pedig az éghajlatváltozás szempontjából ezeknek kimagasló szerepük van. A változás persze a kempingeket sem kerülh eti el, erről már hallottunk ma többször. Ott is miniszteri rendelet foglalkozik már csak velük, hiszen Mészáros Lőrinc, legalábbis a Balaton körül, már majd’ mind felvásárolta. Az önkormányzatok sem tehetnek majd semmit a helyi érdekek érvényesítéséért, s őt szinte segítik őket az erőszak elviselésében, hiszen, és idézek megint: „Az önkormányzatot az általa elfogadott településrendezési eszköz előírása miatt kártalanítási kötelezettség nem terheli, ha az előírás területrendezési tárgyú jogszabály vagy az or szágos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.” (17.50) És már nemcsak a HatvanAlbertirsa 400 kilovoltos távvezeték miatt lehet aggódni, amikor váratlanul ü dülő és biotermelő tanyák mellé, fölé építenek magasfeszültségű távvezetékeket, ugyanis az új szabályozás szerint - megint csak idézek - „az országos műszaki infrastruktúrahálózatoknak az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalától és a térbeli rendtől az adott műszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén lehet eltérni”. A Balaton csak egy jellemző gyöngyszem a korlátlan, mondom, önkényuralom legalizálásában. Szinte minden, a Bala ton védelmét szolgáló törvényi rangú engedélyezés vagy tiltás kikerült a tervezetből. Egy részüket kormányrendeletbe utalják. Még rosszabb, hogy vannak olyan, a mostani jogrendből kimaradó szabályok, amelyek még csak a kormányrendeletbe sincsenek utalva, a zaz egyszerűen szólva el fognak tűnni. Két példával tudnám szemléltetni a problémát. A balatoni kikötőépítés társadalmilag érzékeny kérdésköréről a hatályos Balatontörvény részletes előírásokat fogalmaz meg. Kikötő csak az önkormányzat által kikötőépítésr e kijelölt partszakaszon létesíthető, ha zöldfelület sérelme nélkül megközelíthető; medencés kikötő csak csónakok számára létesíthető; és még sok más, környezetvédelmi célokat szolgáló törvényi előírás hatályos jelenleg. A benyújtott tervezetben helyettük csak egyetlen mondat áll - 60. § (3) bekezdés : „Új, saját használatú és közforgalmú - csónak és hajó - kikötő létesítési feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.” A másik példa, hogy a zöldterület cím aló l kimaradnak a parti területek közcélú kisajátítására vonatkozó kártalanítás szabályai. Azt gondoljuk, hogy egyszerűbb és igazabb lenne, ha a kormány bevallaná, hogy az ilyen törvények csak arra szolgálnak, hogy az önös akarata korlátlanul érvényesüljön. M indezek miatt, amit eddig felsoroltunk, az LMP a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére ért ünk. Most megadom a szót Hajdu László képviselő úrnak, DK.
