Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2873 A helyzet éppen ellenkező, mert itt a korábbi helyes irányok, vívmányok, az emberek egészséges környezethez való jogának és a természeti erőforrások és értékek védelméhez fűződő , alkotmányban rögzített jogának sárba tiprásáról van szó, és ez az Orbánkormány esetében nem kivételes eset, mára ez már mindennapos, általános gyakorlat. Magyarország az az ország, amely eddig elmondhatta magáról, hogy hosszú évtizedek óta nemzetközi ös szehasonlításban is magas szintű területi tervezési rendszert alakított ki az országostól a regionálisig, a megyei és helyi szintig, integrálva a szakpolitikák, az önkormányzatok, a civil társadalom törekvéseit, hosszú évekig számos fejlődési fázison keres ztülvive, és ez így is volt. Magyarország az az ország, amely minderre, azt gondolom, hogy büszke lehet, de sajnos a második Orbánkormány színre lépésével ez gyökeresen megváltozott. Az a tervezet, amit T/18783. számon az előző ciklusban önök már benyújto ttak, megjárta a bonyodalmas és hosszadalmas parlamenti utat, és a társadalmi konzultáció is zajlott, a zárószavazást pedig, államtitkár úr is említette, elfelejtették megvalósítani. Legyünk őszinték, nem csodálkozunk ezen, mert olyan külön jogokat biztosí tott volna, ami bizony kellemetlen lett volna a FideszKDNP számára is abban az esetben, ha véletlenül mégsem nyeri meg a választásokat. Tény, hogy az előző, T/18783. számú tervezet is három egybeolvasztott törvény jelentős felhígításáról szólt. A választá sok utáni újrabenyújtás érezhetően több mint vitatható választási rendszerrel megszerzett kétharmados hatalmukat nemcsak a tervezet sorszámában, hanem lényegi elemeiben is meghatározó, a korábbi törvény tartalmát kiüresítő, szinte megsemmisítő, fontos vált ozásokat hozott, és ezeket az előírásokkal szemben nem kísérte sem újabb szakmai, sem értékelhető társadalmi egyeztetés. (17.40) Elég csak az új tervezet azon paragrafusát említeni, amely szerint, idézni fogom: „Az épített környezet alakításáról és védelm éről szóló törvény 4. § (3a) bekezdése szerinti esetekben egyedi, az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat és különös hatósági eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapíthat meg.” Mindezt abban az országban, ahol gyakorlatilag azt tapasztaljuk, itt a parlamentben, kint az utcán, hogy minden törvény, minden döntés a beruházók, általában Fideszközeli vállalkozók érdekében történik. Érdemes vissz aemlékezni államtitkár úr expozéjára, nemegyszer említette, hogy a beruházók érdekeinek meg kell felelni. Az LMP álláspontja szerint az emberek érdekeinek kell megfelelni, a fenntartható fejlődés elveinek kell megfelelni, mert ha tönkretesszük azt a környe zetet, amely biztosítja a fenntarthatóságot ökológiai és gazdasági szempontból, akkor a saját jövőnket fogjuk felemészteni. De miről is szól az Étv. hivatkozott passzusa az állam építésügyi feladataira vonatkozóan? Arról szól, hogy a kormány, az építésügy gondoskodik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során építési tevékenységgel érint ett telkekre, valamint az országos jelentőségű kulturális és sportrendeltetésű építmények telkeire, valamint azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében, valamint a nemzetbiztonsági célú épít mények telkére vonatkozóan a kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés szabályait, az egyedi építési követelményeket és a területrendezési szabályokat. A (3b) pont pedig azt mondja, hogy a (3a) bekezdésben meghatározott beruházásokkal összefüggő, külö nös hatósági eljárási szabályokat a kormány rendeletben állapíthatja meg. Márpedig a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak se szeri, se száma, a kormány bármely beruházást annak minősíthet, amire volt és van is példa, például egyk ét török magánvállalkozó budapesti vagyonszerzéséhez és beruházásaihoz kétszer is hozott ilyen határozatot a kormány, de elég gondolni a Csarnavölgyi, legutóbb elhíresült kisvasútra, a veszélyes anyagokat tároló raktárakra és egyebekről nem is beszélve.
