Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2865 pedig Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvényjavaslattal zárul ez az úgynevezett építésügyi bürokráciacsökkentés, amely szintén az építésügy egyik mérföldkövének tekinthető, mivel ez fogja megha tározni az egyes térségek fejlesztési lehetőségeit, és tartalmazza a legfontosabb természeti, táji és épített környezeti védelmeket. Bár e törvényjavaslat új törvénynek számít, tulajdonképpen három, hatályban lévő törvénnyel elfogadott területrendezési ter vet fog egy törvényként egy csokorba rendezni, azaz az országos területrendezési tervet, a budapesti agglomerációs területrendezési tervet és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét. A törvényjavaslat előkészítése során a kormányzat ügyelt ar ra, hogy a védelmi szintek ne csökkenjenek, egyben a megszerzett építési jogok se kerüljenek elvonásra. A munka alaposságát, azt gondolom, az is jól igazolja, hogy az előkészítés során a kormányzat csaknem 500 partnerrel, többek között az érintett önkormán yzatok bevonásával, szakmai és civil szervezetekkel és természetesen különféle ágazatokkal is egyeztetett. Ennek megfelelően került aktualizálásra az ország és egyes térségeinek területfelhasználási rendszere, védelmi övezet és az ezekhez kapcsolódó szabál yrendszer is. A továbbiakban a legfontosabb módosításokról szeretnék röviden szót ejteni önöknek. Az országos területrendezési terv keretjellege erősödik, rugalmasabbá válik az alsóbb szintű tervezés, így a megyei területrendezési tervek és településrendez ési tervek készítése könnyebb lesz. Az e törvényjavaslatban megszületett országos elhatározások, legyen az egy közlekedési hálózati elem elhelyezése vagy akár az ökológiai hálózat telekmélységű meghatározása, bizonyos szabályok mentén pontosíthatók, így a törvény elfogadásával nem kerül lemerevítésre a területfelhasználási rendszer, és egy nagyobb volumenű beruházási elem területének esetleges megváltoztatása érdekében nincs szükség újabb és újabb törvénymódosításokra. A budapesti agglomerációs területrende zési terv legnagyobb értéke talán az, hogy az amúgy is túlzsúfolt agglomeráció teljes beépítését, a természeti értékek teljes felszámolását igyekszik megakadályozni. Az értékek védelme mellett viszont egy kiegyensúlyozott és mérsékelt fejlesztési lehetőség et is ad a területileg érintett önkormányzatok kezébe. A jelenleg is hatályos 2 százalékos szabály megmarad, azaz az önkormányzatok a fejlesztésre szánt területeket ennyivel növelhetik a meglévő beépített területekhez képest. Emellett a törvényjavaslat meg határoz további 1 százalékos fejlesztési lehetőséget a zártkertek területén, lehetőséget adva ezzel az önkormányzatoknak, hogy az egykori zártkerteket fejleszthessék, és a megfelelő településüzemeltetési feladataikat is elláthassák. A Balaton esetében a Ba laton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve vagy közismertebb nevén a Balatontörvény területfelhasználási rendszere talán a legösszetettebb. Balatoni emberként úgy vélem, hogy Magyarország egyik leginkább megbecsült és legnagyobb figyelmet kiváltó tá jegységéről van szó, amelyet minden magyar állampolgár magáénak érezhet, legyen az helyi lakos vagy turista. A turizmus egy jelentős része a Balatonon és környékén koncentrálódik, ennek megfelelően erős a beruházási szándék, ugyanakkor a balatoni tájegység számos természeti értékkel is bír, amelyek megóvása, azt gondolom, közös feladatunk és közös érdekünk is. A két tényező között kell a lehető legoptimálisabb, legészszerűbb egyensúlyt megtalálni. A törvényjavaslat balatoni részéből egyértelműen kiolvasható , hogy a Balatonpart mindenkié. Ennek megfelelően a javaslat erőteljesen védi a közcélú, a turizmushoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó területhasználatokat, létesítményeket. Védi a meglévő strandok és zöld területek, azaz a közparkok és közterek má s célú területfelhasználását is. A balatoni háttérterületek szabályai közül kidomborodik a kertes, mezőgazdasági területek és a szőlő kataszteri területek védelme. A Balaton arculatát e gazdálkodási módok jelentősen meghatározzák, ezért e területeken az év századokra visszanyúló, a tájkaraktert erősen meghatározó területhasználatot kell támogatni.
