Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (független):
2856 személyiséggel rendelkező vallási közösségek részére, azonban csak közcélú tevékenység végzésére. Az alapvető különbség tehát a támogatás tekintetében a hitélethez és nem a közcélú tevékenységhez kötődik. Az Emberi Jogi Bíróság döntésében felhívta a figyelmet arra, hogy az állam a különböző vallási közösségek vonatkozásában nem folytathat olyan gyakorlatot, amely a vallási közöss égek között valamilyen szempontok alapján diszkriminál. Jelen esetben azonban az állam pontosan ezt teszi, mivel valamely vallási közösségek vonatkozásában, a bejegyzett, bevett egyházak esetében a hitéleti tevékenységet is támogatja állami forrásokkal, mí g a többi szervezeti forma vonatkozásában erre kizárólag az szja 1 százaléka szolgál. Így az állam a hitéleti kérdésekben diszkriminál, amely a vallási egyesületek vonatkozásában sem indokolható teljeskörűen, annak ellenére, hogy egy minimális türelmi idő indokolt, a nyilvántartásba vett egyházak vonatkozásában azonban egyáltalán semmilyen indok nem hozható fel a támogatás megtagadására. Az állam egyértelműen hitéleti kérdésekben foglal állást, egyeseket fontosabbnak, másokat kevésbé fontosnak minősít, és a vallás- és lelkiismereti szabadsághoz tartozó intézményvédelmi kötelezettségét sem teljesíti, hiszen a hitéleti tevékenységet nem támogatja. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A fent elmondottak alapján a javaslat számunkra elfogadhatatlan, elsősorban azért, mert azon egyházaknak nem adja vissza a bevett jogi státuszt, akik jogsérelmét már az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is több ízben megállapította, úgy, hogy jogfosztásuk ráadásul kártérítési kötelezettséget is megalapozott. Má sodsorban azért, mert egyértelmű a javaslat, hogy a Fidesz számára az általa nem kedvelt egyházak csak pénzügyi terhet jelentenek, emiatt azonban a hitéleti tevékenységek állami támogatása elmarad egyes vallási közösségeknél, így a szabályozás indokolatlan ul és védhetetlen módon diszkriminál egyes vallási közösségek között. A diszkriminációtilalomnak a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való megjelenése követelmény, amelyre az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is felhívta a figyelmet. Összefoglalva tehát az mondható el, hogy bár a javaslat tartalmaz előrelépéseket, például a bírósági út biztosítása, közbenső státuszok biztosítása, azonban a legfőbb problémákat, mint például a vallási alapú diszkrimináció, jogfosztott egyházak kárpótlása , nem orvosolja, azokhoz nem nyújt semmiféle segítséget. Éppen ebből adódóan a mi frakciónk ezt az előterjesztést nem fogja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak. Parancsoljon! BŐSZ ANETT (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan már említették ellenzéki képviselőtársaim, az el őttünk fekvő törvénymódosító javaslat mindenféleképpen tartalmaz üdvözlendő elemeket, azonban szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának, illetve az Alkotmánybíróság egybehangzó véleményének kellett megállapítania azt, ho gy az előző és még hatályos szabályozás súlyosan jogsértő, diszkriminál és nem méltó egy európai jogállamhoz, nem méltó egy európai uniós tagországhoz. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Kérdéseket szeretnék önö knek feltenni, mert hat éve húzódó vita végére tesz pontot bizonyos elemeiben ez a törvénymódosító javaslat, ami azonban a Magyar Liberális Párt egybehangzó véleménye szerint egyáltalán nem elegendő. Amikor hazai civilek, az ellenzék, egyházi személyek tet ték szóvá a törvényi szabályozás jogsértő mivoltát, akkor önök mire vártak, miért nem módosítottak? Miért nem vették észre, hogy a jogállami normák biztosítása a vallásszabadság területén is nagyon fontos? Miért kellett ahhoz beavatkoznia az Európai Bírósá gnak? Miért kellett ahhoz Strasbourgnak határoznia, hogy jogorvoslatot nyerjen a Magyar
