Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
2849 Tehát összefoglalóan: jó, hogy ez a törvényjavaslat itt van a Ház előtt. Jó munkához idő kell, a Jobbikfrakció nevében támogatjuk ezt az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik és szórványos taps a kormányzó pártok padsor aiból.) (15.50) ELNÖK: Köszönöm szépen. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának nevében Nacsa Lőrinc képviselő úr szólhat. Parancsoljon! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűl és! Tisztelt Jobbikos Képviselőtársaim! A jó döntéshez idő kell, én inkább így fogalmaznám át, hiszen a javaslat teljesen hasonló formában, a vázát tekintve semmilyen eltérést nem tartalmazó formában három évvel ezelőtt itt volt a Ház előtt, amikor a minis ztériumi egyeztetésen a Jobbik frakciója támogatásáról biztosította ezt a törvényt, majd az Országgyűlésben nem szavazta meg. Jó döntéshez idő kell, meg az adott szó, meg hozhatnék itt ilyeneket. De inkább kifejezem az örömömet afelett, hogy most a Jobbik úgy gondolja, hogy ez támogatható. Kicsit emlékeztet a bevándorlással, betelepítéssel kapcsolatos alkotmánymódosításra is, hogy amikor kellett volna a kétharmadhoz a Jobbik, akkor nem volt meg, amikor már nem kell a kétharmadhoz a Jobbik, akkor itt van, eg y oldalon, együtt támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. De jó döntéshez idő kell, én is megértem, és köszönjük szépen a támogatást. Beszélnék arról, ha már az egyházügyi törvény fekszik itt előttünk, ez van megnyitva, és egy nagyonnagyon fontos törvényről b eszélünk, hogy az egyházak a társadalomban milyen fontos és nagy munkát végeznek, és azt az örömteli folyamatot is idehoznám a Ház elé, hogy az elmúlt 678 évben több mint megduplázódott az egyházi jelenlét a köznevelésben, miközben a gyermekvédelem terül etén négyszeresére, a nevelőszülői ellátásban pedig körülbelül nyolcszorosára nőtt az egyházak szerepvállalása, a szociális szférában átlagosan háromszorosára nőtt, az idősotthonok, fogyatékkal élők gondozásával kapcsolatban háromszorosára nőtt az egyházi fenntartás. Ez azért van, és erről már a népszámlálással kapcsolatos törvényjavaslatnál Arató Gergellyel vitáztunk, de mégiscsak azt mutatják a számok, hogy Magyarországon az emberek több mint fele valamilyen formában felekezetekhez tartozónak gondolja mag át, hívőnek gondolja magát, és ehhez képest az óvodától a középiskoláig a gyerekek csupán 1213 százaléka részesül egyházi nevelésben, és annak a több mint 50, 52 százaléknak, aki hívőnek mondja magát, annak is 9899 százaléka a keresztény felekezetekhez t artozónak vallja magát. Itt is egy 1213 százalékos arányt látunk az iskolafenntartásban. Nyilván tehát a jogvédőknek, a magukat jogvédőnek mondó, emberi jogi fundamentalista szervezeteknek nem ellenezniük, hanem inkább szorgalmazniuk kellene a 2010 óta ta rtó folyamatot, hogy a kormány segítse elő azt a folyamatot, hogy minden szülő a meggyőződésének leginkább megfelelő intézménybe járathassa a gyermekét. Ezzel szemben létezik az a liberális véleménydiktatúra, amely képtelen tolerálni az eltérő nézeteket, é s a sokszínűségről szóló, hangzatos frázisai dacára valóban a céljai nem sokban különböznek a kommunizmus társadalmi programjától: egyneműsítést, uniformizálást akar. Látjuk azt a nagyon veszélyes és nagyon rossz irányba tartó folyamatot NyugatEurópában, amikor egy szent pápa szobráról a keresztet le szeretnék venni a köztéren, hiszen azt mondják, hogy az nem oda való, hiszen az állam valamiféle semlegességéről beszélnek, és a köztérre nem való szobrokról beszélnek; vagy amikor lebontják a karácsonyfákat, az útszéli betlehemeket, átnevezik a karácsonyi vásárokat, levetetik a kereszteket az iskolák faláról (Arató Gergely közbeszól.), illetve beperelik azt a légiutaskísérőt, akinek kereszt volt a nyakában. Azt gondolom, ezek a folyamatok rendkívül veszélyes irányba mutatnak. Azt is látjuk, hogy Németországban és Franciaországban több mint 500 protestáns vagy katolikus templomot zártak be egyegy országban - tehát összesen az már ezer fölött lévő szám , és alakították át mecsetté, diszkóvá, kocsmává vagy bárm ilyen más egyéb funkcióra.
