Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2836 pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Jogállását és hatáskörét az Alaptörv ény és az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény határozza meg. Az Alaptörvény 43. cikkelyéhez kapcsolódó indoklás szerint az Országgyűlés a végrehajtó hatalom gazdálkodási tevékenysége felett ellenőrzési jogkört közvetlenül csak korlátozotta n tud gyakorolni, az Alaptörvény ezért önálló intézményként statuálja az e feladat ellátására hivatott Állami Számvevőszéket. A hatalmi ágak rendszerében az Állami Számvevőszék ezért a törvényhozó hatalmi ág része. Ellenőrzési tapasztalatai közvetlenül az Országgyűlés munkájában hasznosulnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az imént már az államtitkár úr expozéjában hallhattuk, az előttünk fekvő törvényjavaslat hozzájárul az állami bürokrácia csökkentéséhez, kezeli az Állami Számvevőszékről szóló törvény é s a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény közötti koherenciazavarokat, tovább növeli a közpénzügyi ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét, valamint erősíti az Állami Számvevőszék szervezeti és pénzügyi függetlenségét egyaránt. A törvényjavaslat célja továbbá a közpénzügyi ellenőrzés megújítása is. A hazai közpénzügyek megújításához jogszabályi hátteret az Alaptörvény és az annak elfogadását követően hatályba lépett, úgynevezett sarkalatos törvények képezik. A sarkalatos törvények sorában elsőként került elfogadásra az új számvevőszéki törvény. Új ellenőrzési jogosítványai közül az intézkedési terv készítésének kötelezettsége, a közreműködési kötelezettség elmulasztásának szankcionálása, továbbá a hatósági jelzésekre vonatkozó általános felhatalmaz ás egyaránt nyomatékot adott az Állami Számvevőszék fellépésének, és átalakította az intézmény működését is. Az Állami Számvevőszék függetlenségét tekintve kijelenthető, hogy a legfőbb ellenőrző intézményekre vonatkozó nemzetközi standardok szerint a számv evőszékek csak akkor tudják feladataikat igazán objektíven és eredményesen ellátni, ha függetlenek az ellenőrzött szervezettől és védettek a külső befolyástól egyaránt. A közpénzek és a nemzeti vagyon hatékony, eredményes és értékteremtő ellenőrzésének ele ngedhetetlen feltétele a számvevői függetlenség, ahogy ezt államtitkár úr is az expozéjában már említette. Az Állami Számvevőszék függetlenségének egyik fontos biztosítéka az ÁSZ szervezeti függetlensége, ezért is indokolt az ÁSZtörvé ny megfelelő módosítása annak érdekében, hogy a jogszabályba bekerüljenek az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervének vezetőire és számvevőire vonatkozó rendelkezések is. Az előttünk fekvő előterjesztés ezen túlmenően néhány, az Állam i Számvevőszékről szóló törvény megalkotása óta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolttá vált technikai, pontosító, illetve fogalmazhatunk úgy, hogy célszerűségi rendelkezéseket is tartalmaz. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tö rvény módosítása az Állami Számvevőszék személyi állományára vonatkozó, önálló szabályozás megteremtéséhez szükséges, a jogrendszer koherenciáját szolgáló módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket foglal magában. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Álla mi Számvevőszék a törvényi előírásokon túlmutatóan értelmezi feladatát, és most már évről évre elmondhatjuk, hogy az tapasztalható, hogy az ellenőrzési alaptevékenységen túl erősíteni kívánja tanácsadói szerepét, illetőleg terjeszti az integritáskultúrát, támogatja az állammenedzsment megújítását, és évek óta elkötelezett támogatója a pénzügyi tudatosság fejlesztésének és a pénzügyi kultúra kutatásának is hazánkban. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az intézmény társadalmi felelősségvállalásában az elmúlt években kiemelt helyet foglalt el ez a terület. Az ÁSZ ez irányú tevékenysége hatékonyan szolgálja, hogy az egyének nem megfelelő pénzügyi tudatosságából, valamint a nem kellően megalapozott pénzügyi döntésekből fakadó nemzetgazdasági, makrogazdasági kockázatok m érséklődjenek, és ezáltal javulhasson, javuljon a magyar családok pénzügyi tudatossága. Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat hozzájárul az Állami Számvevőszék további hatékony működéséhez, amely mindenféleképpen hasznos Magyarország, a magyar állam számára. E zért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák az
