Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2833 felkészítő papírban, de ez a munkaviszonymegszüntetési jogcím benne van bizalomvesztés néven, ma is ott van a javaslatban, és mind a ketten, Harangozó képviselő úr és Staudt képviselő úr is felolvasta ugyanazt a részt. Igen ám, csakhogy a mellette lévő, a jogszabályban a 109. §ban mellette lévő részt nem olvasták föl, ami azt jelenti, hogy az érdemtele nség oka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetőleg a munkavégzésben megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet. Kifejezetten előírja a törvény, hogy tájékoztatást kell adni, és kifejezetten előírja a törvény, hogy a védelemhez való jogot vagy a védekezéshez való jogot biztosítani kell. Ez a rész valószínűleg nem volt benne a felkészítő anyagban, ezért nem mondták hozzá a képviselő urak, de ettől még ez ott van a törvényjavaslatban. A pártatlanság követelményével kapcsolatban pedig szintén van e gy filozófiai különbség köztünk, mi ugyanis úgy gondoljuk, hogy az állampolgárok felé kell megnyilvánulnia a pártatlanságnak, és egyébként mindenkinek, aki a közigazgatásban dolgozik, a köz szolgálata a feladata, és a köz szolgálatával összefüggésben, ille tőleg a belső viszonyokkal összefüggésben pedig nem lehet pártatlannak lenni. Ott nem választhatja egy kormánytisztviselő azt, hogy nem szolgálja a köz érdekét, merthogy ő szeretne pártatlanul eljárni. Nem! A belső viszonyokban a köz szolgálatát kitűzve ke ll eljárni, és egyébként az állampolgárok felé kell a pártatlanság követelményének megjelennie. A fizetéssel kapcsolatban pedig csak röviden még egyszer aláhúznám azt, hogy a központi közigazgatásban dolgozók az utolsó kimaradt csoport a közszféra béremelk edéssel érintett csoportjai közül. (14.40) Tehát úgy, hogy miközben a felsőoktatásban dolgozók, az oktatásban, egészségügyben, szociális ellátórendszerben - ezt összefoglaló néven közalkalmazotti státuszban dolgozóknak nevezhetjük , a területi közigazg atás szintjein is volt átlagosan 30 százalékos béremelkedés 20162017ben. Tehát az a bértábla, ami bekerült, az azt az emelést már tartalmazza. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk további béremeléseket juttatni mindenkinek, aki a közalkalmazotti vagy közszférában dolgozik, ezen tervek egy része ismert, egy másik részén pedig dolgozunk, de azért itt a felelős költségvetési gazdálkodás követelményeit is szem előtt kell tartani. És végül utolsó pontként a személyügyi központ meg a központi álláshely megha tározásának kérdését hoznám ide, illetőleg azt, hogy fél év után megszűnik az álláshely, hogyha azt nem sikerül betölteni. És valóban igaz, hogy a mostani helyzetben vannak be nem töltött álláshelyek, de pont ezt szolgálná a béremelés, hogy újra képes legy en a központi közigazgatás az álláshelyeket betölteni, és ne legyenek olyan álláshelyek, amelyeket nem lehet fél évig betölteni. Egyébként pedig, ha a bérezés rendben van, és fél évig ennek ellenére nem sikerül az álláshelyet betölteni, akkor azt az állásh elyet a bürokráciacsökkentés jegyében vissza kell vinni a központi személyügyi központba, és akkor ott kell dönteni arról, hogy szükség vane a hatékony feladatellátáshoz erre vagy nincsen. És mi általában is úgy gondolkodunk, hogy igen, a kormánynak kell meghatározni azt, hogy milyen egyes szaktárcákhoz, egyes feladat- és hatáskörökhöz milyen álláshelyek tartoznak. Ezen belül, ha ezt az álláshelyszintet beállította a kormány, ahogy azt meg is tette, akkor az a miniszteri felelősség körébe tartozik, hogy ez en biztosított, központilag biztosított álláshelyeket hogyan osztja be, mert nyilvánvalóan ezt nem lehet egy központból meghatározni, hanem az ágazaton belül lehet szépen szétszálazva meghatározni azt, hogy pontosan milyen feladatellátáshoz milyen humánerő forrásigényekre van szükség. Megértem, hogy önöknek ez a rendszer nem tetszik, mert ez végre hoz valami felelősséget, valami számonkérhetőséget, valami átláthatóságot a központi közigazgatás és a kormányzati igazgatás működésébe, ami korá bban nem volt benne, de az a helyzet, hogy tőlünk ezt várják el az állampolgárok. Azt várják el az állampolgárok, hogy hatékony, transzparens, felelős és cselekvő közigazgatást működtessünk, és ezért hajlandóak a magyar emberek munkájából és a magyar ember ek fizetéséből arra áldozni, hogy a közszférát is meg tudjuk finanszírozni, meg tudja az állam
