Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A 2021. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2808 Én nem azt mondom, hogy differenciálnunk kellene az elvégzett munka társadalmi hasznossága, értéke között, nem mondok ilyet, de azt mondom, hogy ha egy sorban szerepeltetjük ezeket, ez torzítja az ítélőképességet, tehát legalább valamifajta bontását szeretném látni mindennek. És ugyanezt gondolom egy népszámlálás esetén is, hogy számtalan területen részletezni vagy még jobban részletezni lehetne ezeket a kérdéseket. Mire gondolok? Mondjuk, a lakhatás tekintetében, amit az egyik legnagyobb társadalmi válságunknak tartok, szeretném például megdönteni a kormányzat azon álláspontom szerinti tévképzetét, hogy a magyar emberek kimondottan csak a saját tulajdonú ingatlanra hajtanak, ezért mondjuk, a CSOKot lenne érdemes mindenféle határ nélkül bővíteni. Persze, érdemes lenne, én is támog atom, de ugyanakkor szeretném meggyőzni a kormányzatot arról, hogy egy magyar fiatal egy megfizethető árú albérletben sokkal szívesebben kezdené el az életét párjával és vállalna itt gyermeket, mint hogy az ingatlan megfizethetetlen mivolta miatt külföldre vándoroljon és ott vállaljon munkát, ez ugyanis tipikus magyar élethelyzet. Arra szeretném kapacitálni önöket, hogy mérjék ezeket a jelenségeket, tegyék mérhetővé ezeket a folyamatokat adott esetben új mérőszámok, új mérési rendszerek bevezetésével, vagy a szakembereket bízzák meg azzal, hogy kapacitálják az ilyenek bevezetését. Tehát hallgassunk végre a szakmára, ne parlamenterek, és tisztelet a kivételnek, de nem feltétlen hozzáértő vagy nem statisztikus politikusok döntsenek ezekről a kérdésekről. Én ma gam is hallgattam statisztikát két különböző felsőoktatási intézményben, de nagyon távol tartanám magam attól, hogy szakmai álláspontot fogalmazzak meg ebben a kérdésben. Én politikai álláspontot tudok megfogalmazni, amelynek lényege, hogy hagyjuk a szakem bereket dolgozni, és pontosan a kivándorlás mérése kapcsán - képviselőtársam, értem én, hogy egy kényelmes kormányzati hivatkozás azt a dolgot mondani, hogy a tavalyi évben a kivándorlási spirál mintha megfordult volna és többen térnének haza, mint ahányan távoztak, de , aki ezt a filmet nézi, mint mi, magyarok, tehát a valóság talaján áll, az nagyon jól tudja, hogy mindez nem igaz és statisztikailag sem lehet igaz. Ha a tipikus kivándorlási élethelyzeteket nézzük, mondok önnek egyet: mondjuk, az itteni de vizahitel vagy most már forinthitel, de korábban devizahitel megfizethetetlen mivolta miatt valaki külföldre vándorol egy vágóhídra dolgozni, hogy az itteni törlesztőrészletét az ottani fizetéséből tudja teljesíteni. Nagyon sok esetben találkozik képviselő úr olyan élethelyzetekkel, hogy ezt nem kíséri teljes körű bejelentési folyamat, adott esetben nem is számolja fel az itthoni lakhelyét az illető, és nemcsak az ingázókról beszélek, akik azért szintén egy terebélyes társadalmi csoportot képeznek, de nagyo n sokan vannak olyanok, akik a tbjogviszonyukat sem számolják fel, és sokan kényszerülnek olyan élethelyzetbe, hogy bejelentés nélkül dolgozzanak külföldön. Nem azt mondom, hogy ez jó dolog, azt mondom, hogy ezen jó lenne változtatni pozitív irányban, de attól még létező jelenség, és nem feltétlen tud a statisztika minden hasonló tipikus élethelyzetet megjeleníteni. Tehát óriási, fatális hibának tartom az önéhez hasonló következtetéseket levonni mindebből, mert ebből az a tévképzet kél, hogy Magyarországon igazából nincs is akkora probléma, miközben a kivándorlási spirál brutális. Én értem az ön álláspontját, hogy a régió országainál százalékos arányban megvizsgálva hányan vándoroltak ki, Magyarország szerencsére nincs az élbolyban, és én ezt elismerem, teh át ebben nincs vita közöttünk, mi nem vagyunk ellendrukkerek, én csak azt mondom, hogy ha azon vitatkozunk, hogy az egyik beteg azonnal meghal a műtőasztalon, a másiknak meg csak le kell vágni a lábát, attól még senki nem járt jól, tehát ez nem egy winwin szituáció. Én azt szeretném kihozni ebből, hogy magyar állampolgárok korlátozása nélkül, mert a XXI. században nem akarunk röghöz kötni senkit, motivátorokkal el kellene és el lehetne érni azt, hogy aki itthon szeretne boldogulni, az itt tudjon. Mi kellen e ehhez? Például egy állami hátterű bérlakásépítési program. Ha ezt meg akarjuk csinálni és normális kivitelezéssel ellátni, akkor egy ilyen felmérés során is sokkal mélyebben ki lehetne térni az ezt illető kérdésekre, és nem ragozva nagyon sokáig, de erre lehetne ráépíteni egy magyar kivitelezőkkel létrehozott bérlakásépítési programot, a kínálati szűkösséget felszámolva az
