Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2769 300 forint fölé megy az euró árfolyama és tartósan így marad, akkor az adott kormánynak le ke llene mondania. Hát, tisztelt képviselőtársaim, akkor önök már nyolc éve nem kormányoznának, ha ezt a mondatot, régi mondataikat betartanák. Ha megnézzük, amikor az adósságcsapdába került családokról beszélünk, hogy hogyan is kell őket kategóriába sorolni, akkor én három kategóriát állítanék fel. Az első kategória, lényegében Z. Kárpát Dániel beszélt róluk, akik már reménytelen helyzetben vannak, a kilakoltatott családok. (9.40) Az elmúlt években több tízezer családról beszélhetünk, amelyeknek már esélyük nincsen arra, hogy normális életet élhessenek családjukkal, mert ők mindenüket elveszítették már. A második kategória azok a családok, amelyek továbbra is hitelcsapdában vannak. Képviselőtársaim, kapaszkodjanak meg, 750 ezer családról beszélünk továbbra i s, 750 ezer családról! És ne kezdjék azt mondani, hogy ez nem igaz, mert önök szolgáltatják ezeket az adatokat, és hivatalosan még mindig ennyi család küszködik adósságproblémával. És a harmadik kategória, amiről most itt a törvénymódosítás szól, az eszköz kezelő ügyfelei. Ez 36 ezer ingatlant érint, 36 ezer családról beszélhetünk. Ha a felméréseket megnézzük, hogy ennek az ingatlanállománynak mennyi az értéke, mert nagyon fontos erről is beszélni, mert akkor lehet, hogy jobban meg fogjuk érteni, hogy miről fog szólni ez a törvénymódosítás, egy gazdasági felmérés szerint 480720 ezer (sic!) milliárd forintról beszélünk. (Nacsa Lőrinc: Ez milyen szám?) Nem mi számoltuk ki, 480720 milliárd forintról beszélünk, az adósságba került családok ingatlanállománya, Na csa képviselő úr. Igaz, tudom, a számokkal ön néha problémában van, mert ugyebár, amikor a CSOKprogramról beszélünk, akkor is vitába keveredtünk már, hogy a százalékok azoke, amiket mondunk, vagy sem. (Nacsa Lőrinc: Csárdi képviselő úr, személyes érintet tség! Nyomjon gombot!) Képviselő úr, nyomjon már majd gombot, és akkor, mondta az elnök úr, fog szót kapni, és akkor majd lemeccselhetjük egymás között, hogy kinek van igaza. Amikor én ezt a törvénymódosítást elolvastam, megmondom őszintén, ugyanazt tudom mondani, mint Z. Kárpát Dániel, hogy talán megmozdult önökben valami, és tényleg segíteni kellene az adósokon, legalább ezen a szűk körön is, ezen a 36 ezer családon. Csak mindig azt kell keresnünk, hogy a részletekben fog rejleni az a csapda, amit már az elmúlt nyolc évben tapasztaltunk az önök részéről. Az, hogy hogyan fogják tudni visszavásárolni ezek a családok ezeket az ingatlanokat, még ha kedvezményeket is kapnak, és többször említette képviselőtársam, hogy tulajdonszerzés zajlik majd Magyarországon… - milyen tulajdonszerzésről beszél? Ezek a tulajdonok ezeké a családoké voltak, és valami oknál fogva ezek a családok nem tudták fizetni a hiteleiket, elmaradtak vele, és egy súlyos csapdába kerültek. A saját tulajdonukat újra tulajdonszerzésként emlegeti , hogy visszaszerezhetik. Azóta tudjuk, hogy az elmúlt években a lakáspolitikájuk kapcsán az ingatlanárak olyan mértékben növekedtek meg, elemzések kapcsán itt számolhatunk 50 százalékos ingatlanáremelkedéssel, 100 százalékossal, de vannak olyan település ek, ahol a 120 százalékos ingatlanárnövekedés is megtörtént. Akkor én kérdéseket fogok feltenni államtitkár úrnak: milyen áron fogják tudni visszaszerezni az ingatlanjaikat? Olyan áron, amikor felépítették, hozzájutottak, vagy olyan áron fogják felértékel ni, ami most van, vagy a 2019. január 1jei állapot szerint, amikor majd ez a törvény életbe lép? Melyiket fogják irányárként kezelni, államtitkár úr? Mert nagyon fontos, nem mindegy, mert akkor a tulajdonszerzés egy jóval magasabb áron fog megtörténni, mi nt amikor a lakáshoz hozzájutottak ezek a bajba került családok. Szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, mert vannak kimutatások, hogy amúgy ezeknek a családoknak 72 százaléka tudta rendszeresen törleszteni a lakbért, míg 30 százaléka így is mindig késésb en volt, és ez a szám is jelzi, hogy lényegében nem oldódott meg ezeknek a családoknak a problémája, bizony hónapról hónapra ugyanabba a csapdába estek bele. Az a 30 százalék is a 36
