Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
2715 további országaiból még többen mennek el, Magyarországról - idézőjelben - csak ennyien, tehát legyen mindenki elégedett. Felháborító ez a magatartás. Arra hivatkoznak, hogy csak kollektív szerződéses esetekben fordulhat elő az, hogy a munkavállalók kizsigerelése az eddiginél is tovább folytatódik, pedig az eddigi szint sem volt semmi. De mondjuk el azt, hogy egy kollektív szerződés tekintetében az egyes munkavállaló érdekérvényesítési joga enyhén szólva halovány. Gondoljanak csak arra, hogy a magyar szakszervezetiség kényszerből mekkora lemaradásban van! A kommunizmus évtizedeib en talán kicsit mást jelentett ez a fogalom, mint 1990 óta. Azt is el kell mondanom önöknek, amit bizottsági ülésen már elmondtunk, hogy Németországban - egyébként a digitális transzformáció című tantárgy első előadásán bárki megismerkedhet vele, mondjuk, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen - a szakszervezetiség azt is magában foglalja, hogy a munkavállaló profilozásához, különböző munkajogi szokásainak feltérképezéséhez használatos eszközök a munkáltató számára jellemzően tiltottak. Még ezen a fronton is v édik a munkavállalók jogait. Tehát a magyarországi különböző multicégek hölgyekkel szembeni atrocitásaihoz hasonló botrányok fel sem merülhetnek azon a területen, ahol szakszervezetiség tekintetében a bennünket érő negatív kényszer okán ott sajnos egy kics it előrébb járnak. El kell mondanom önöknek, hogy ha megvizsgáljuk azt, hogy hány új kollektív szerződés van… Kósa képviselőtársam, mondja meg nekem, hogy ágazati szinten hány új ágazatban kötöttek kollektív szerződést, most, amióta Fideszkormányok vannak ! (Dr. VargaDamm Andrea: Nulla!) Hány olyan ágazat van, ahol ezek a kollektív szerződések munkavállalók tömegének jogait voltak képesek nemcsak rendezni, de legalább kicsit enyhíteni a sorsukon? Nem fognak tudni ilyet mondani! A Vállalkozásfejlesztési biz ottság ülésén kiderült, hogy akikre hivatkoznak kommunikációs és konzultációs jelleggel, azokkal nemcsak hogy szóba sem álltak, de az önökével ellenkező véleményt fogalmaztak meg, pedig mondjuk, a közlekedésben dolgozókat képviselik vagy éppen olyan szaksz ervezeti vezetők, akik önökkel szemben értenek ehhez a szakmához. Nem akarom megmondani országgyűlési képviselőként, hogy a szakszervezetiség hogyan érvényesüljön Magyarországon. Mert ránk az jellemző, hogy ha nem értünk egy szakterülethez, akkor a nálunk okosabbakhoz fordulunk. Önöknél az a jellemző a jelek szerint, hogy azt szeretik, ha önök a legokosabbak abban a munkacsoportban, amelyben dolgoznak, és ez nagyon sötét jövőt jósol Magyarország számára. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) (21.20) ELNÖK: A következő felszólaló, megköszönve képviselő úr felszólalását, VargaDamm Andrea képviselő asszony, Jobbik. Parancsoljon! DR. VARGADAMM ANDREA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akartam hozzás zólni, de kénytelen vagyok a T/3628. számú törvényjavaslathoz hozzászólni, mert egyszerűen azt gondolom, hogy a FideszKDNPben a harmadik kétharmad után valami megbomlott. Az látszik a beterjesztett javaslatok után, hogy sürgősen el kell kezdeniük az össz es magyarországi pszichológust és pszichiátert bevonni, és ezt a megbomlást valahogy elkezdeni gyógyítani. Nagyon jó gyógyszerek vannak rá. Egyszerűen elképesztőek azok a javaslatok, amiket a Házba behoznak! Persze, ha végiggondolom azt, hogy a 2 millió 70 0800 ezer ember kikből állt össze, és kiket tudtak egy liter pálinkáért meg egy kiló krumpliért megvenni, akkor az igaz, hogy tényleg nem a munka világában lévő emberek a választóik nagy része. Ergo mit tesz? Fogja magát, és azokat az embereket, akik tisz tes, jóravaló magyar életet szeretnének itthon, eladja egy törvényjavaslattal a
