Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
2713 Magyarországon nem jellemző most sem. Ha esetleg csődöt jelent az adott vállalkozás, megszűnik, eltűnik, akkor a munkavállaló bottal ütheti a pénze nyomát, legalábbis e szerint a rendelkezés szerint. Fontos látni, hogy sem az időtállóságnak, sem a fenntarthatóságnak ez a törvényjavaslat nem felel meg. Hölgyeim és uraim, amikor arról beszélünk, hogy 500600 ezer ember Magyarországról eltávozott, külföldön értékesíti a munk aerejét, külföldön teremt értéket, külföldön fizet adót, akkor nem hozhatunk be ebbe a Házba és nem fogadhatunk el egy olyan agyrémet, ami segít ezeket az embereket még jobban elüldözni, még jobban eltávolítani Magyarországról, és újabb és újabb embereket rábírni arra, hogy eltávozzanak Magyarországról, hogy kivándoroljanak innen. (21.10) Fontos azt is látni, hogy Kósa Lajos arra hivatkozott, hogy bizony van példa már arra, hogy van hasonlóan nagy számú, kötelezően elrendelhető munkaóra, túlmunkaó ra Európában. A Fidesz mindig ezt csinálta, hölgyeim és uraim, az elmúlt években. Összevadászta az extrém példákat szerte Európából, összefércelte egy ilyen frankensteini lényt alkotva egy törvényjavaslatba, és a végén megcsinálta azt, amire egyébként seho l Európában nincs példa, a részleteit ittott fel lehet fedezni, de az egészet együtt sehol nem látják. Amiről most beszél Kósa Lajos, a munkaerőkölcsönzési tevékenység. Érdemes megnézni ezt is, hogy miről is szól ez a törvényjavaslat. Hosszúhosszú idő u tán gyakorlatilag az adóeltüntetés egyik ágazata a munkaerőkölcsönzés, ez most olyan módon lesz - idézőjelesen - megreformálva, hogy a bér fedezetét biztosítania kell a kifizetésnek. Kérdezem én: akár egy szociális szövetkezet, akár egy piaci alapon gazdá lkodó cég működési költsége, a piaci alapon gazdálkodó cég profitja vajon hol lesz kifizetve. Hölgyeim és uraim, ha nem lesznek ezek a költségek belekalkulálva, csak a dolgozók bére, akkor továbbra is el fogják csalni ezt a pénzt. Tessék belegondolni abba, hogy nagyjából 130 ezer vagyonőr dolgozik Magyarországon! Ott ugyanez a modell, a multik, akiket most önök védenek és kiszolgálnak ezzel a gyalázatos törvényjavaslattal, nemegyszer 600700 forintos órabérért szerződnek le a vagyonőrökkel, miközben az álla mi szférában Pintér Sándor volt cégének meg egyéb kormányközeli vállalkozók vagyonvédelmi cégeinek 18002000 forintos garantált óradíjakkal lehet törvény szerint leszerződni. Hölgyeim és uraim, 600700 forintból a bérminimumot, amit kötelező lenne kifizetn i, nem lehet kifizetni. Ahhoz ennél jóval több pénz, nagyjából kétszer ennyi kellene, hogy egyáltalán a dolgozó bérének fedezete meglegyen, és akkor még a cég működési költsége nincs belekalkulálva és a profitja sem, urambocsá, mivel kapitalista társadalom ban élünk, a cég természetesen egyértelmű módon profitért dolgozik, ez sincs benne. Mi lesz ennek a következménye? El fogják ugyanúgy csalni a közterheket, mint ahogy ennek a törvényjavaslatnak is az lesz a következménye, hogy az érintett munkáltatók, ezek a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cégek jelentős részben továbbra is el fogják csalni ezeket az összegeket, mert egyszerűen az a vállalkozás meg sem kapja ezt a pénzt, ami a munkáltató részére szükséges lenne a dolgozók teljes bérre történő bejelentéséh ez, ami egyáltalán biztosítaná a legális adófizetés feltételeit. Azt kérem Kósa Lajostól, hogy ne fércelgessük ezt a javaslatot, ne toldozgassuk, ne foldozgassuk, nehogy az legyen, hogy a végén tíz rossz dolognak, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, a fel ét visszavonja a kormány és a végén örülhet a magyar társadalom annak, hogy csak a fele valósult meg ezeknek a borzalmaknak! Ezt az egész törvényjavaslatot, hölgyeim és uraim, vissza kellene vonni így, ahogy van. Ha a kormány akar valamit a magyar munkaerő piaccal, a magyar gazdasággal kezdeni, akkor ne játsszon egy sunyi játékot, ne kerülje meg a törvényes egyeztetés kötelezettségét, és ne egyéni képviselői indítvánnyal forduljon az Országgyűléshez! Nyújtsa be maga a kormány ezt a törvényjavaslatot, legyen erről egy tisztességes társadalmi érdekegyeztetés - munkáltatói oldal, munkavállalói oldal, Országgyűlés , és ennek alapján majd