Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2699 (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Őszintén szólva el kéne dönteni, hogy melyik valóság az igaz, az önöké vagy a miénk. Ha az önöké, akkor azt gondolom, ho gy ezt a törvényt nem szabad benyújtani, ezt akkor töröljék, és mint említettem, hozzák vissza a 13. havi nyugdíjat, és kezdjék el a béreket… - azt megengedem, nem kell egyik napról a másikra, értem én, nem megy ez ilyen gyorsan, de azt hiszem, hogy megcél ozhatnánk, hogy három év múlva az átlagbérek érjék már el az ezereurós fizetéseket, hiszen ezzel talán megközelítenénk az alját annak, ami az európai magországokban található. Azt gondolom, hogy akkor ezt kellene csinálni, ha önöknek van igaza. Ha viszont nekünk van igazunk, amikor az ellenzéki képviselőtársainkkal azt mondjuk, hogy önöknek nincs igaza abban, hogy itt jól mennek a dolgok, akkor azt gondolom, hogy azon kívül, hogy ezt a törvényt nemhogy benyújtaniuk nem szabad, hanem mélyen hallgatniuk kelle ne még az ötletről is, leginkább gyorsan le kéne mondani, kiírni új választásokat, hogy hadd jöjjön egy olyan kormányzat, aki meg tudja oldani azt a problémahalmazt, amit önök itt az elmúlt kilenc évben okoztak nekünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK Jó estét kívánok! Folytatjuk a munkánkat, méghozzá az LMP frakciójának vezérszónokát, Csárdi Antal képviselő urat hallgathatjuk. Parancsoljon! CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon megtisztelne, ha felnézne a laptopjából, mert az volna az első mondatom ebben a vezérszónoki felszólalásban, hogy ön hazudott, becsapta az Ors zággyűlést, becsapja a választóit, és becsapja az itt élőket. Hogy miért mondom ezt? Egyrészt azért, mert azzal a cinikus mondattal indokolni, magyarázni ezt a törvénymódosító javaslatot, hogy ezzel javulni fog a dolgozók alkupozíciója, vérforraló. De azér t is hazudik, Kósa képviselőtársam, mert úgy csinál, mintha véletlenül lett volna benyújtva ez a törvénymódosítás egyéni képviselői indítványként, pedig pontosan tudjuk - és ezt igazolja az államtitkár úr hozzászólása, igazolja a Fidesz vezérszónoka is , pontosan mindenki tudta, hogy ez jön. És semmi más célja nem volt, azért egyéni képviselői indítványként lett ez benyújtva, mert így meg lehet úszni azt az egyeztetési kötelezettséget, ami egy kormányelőterjesztésnél fennáll, egyéni képviselői indítvány e setén pedig nem áll fenn. Tisztelt Képviselőtársaim! Én vettem a fáradságot, hogy leüljek a szakszervezetekkel, hogy leüljek az érdekvédelmi szövetségekkel; valódi szakszervezetekkel, tisztelt Kósa úr, valódi szakszervezeti képviselőkkel, akik valódi szekt orokban valódi dolgozókat képviselnek. Nem holnap fogok leülni, én ellenzéki képviselőként leültem tegnap, és nem voltak elájulva a boldogságtól, tisztelt képviselőtársam, de erről majd később még beszélek. Azt hittem, hogy leesek itt a padról, amikor vala hogy úgy fogalmazott, hogy ne akarjon az ellenzék beszélni a német bérrabszolgaságról. Tisztelt Képviselő Úr! Akkor mondom önnek a számokat. A német bérrabszolgaságban a minimálbér 1498 euró, ami 485 352 forint mai árfolyamon számolva, és, tisztelt képvise lő úr, képzelje el, hogy Németországban ennek a felháborítóan alacsony minimálbérnek a fele adómentes, ugyanis havonta 721 euróig adómentes a jövedelem Németországban. De Belgiumban, amely egy másik bérrabszolgatartó társadalom, 1563 euró a minimálbér, 506 412 forint. (20.10) Vagy Hollandiában, ahol 1578 euró a minimálbér, ott viszont 511 ezer forintra jön ki, ha átszámoljuk. Igaz, hozzátartozik az igazsághoz, hogy a munkaidő nem heti 40 óra, lényegesen kevesebb, van, ahol 4 órával, van, ahol csak 2vel, úgyhogy ebben az egyben Kósa úrnak igaza van, hogy nem azonos a munkaidő. Egyébként Magyarországon, az egyik legtöbbet dolgozó
