Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 24. hétfő - 24. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
270 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igazából pár évvel korábban én nem gondoltam volna, hogy civilizációs alapnormákra kell emlékeztetnem a Házat itt a parlamen tben, mégis most már sorozatban látom azt, hogy ez az egyik dolgunk, és ez az, amit meg kell tennünk. Több olyan nemzetközi egyezmény van, amely kötné a kormány kezét akkor, amikor a tranzitzónákat kialakítja ebben az országban. Ott van az emberi jogok egy etemes nyilatkozata, ott van az emberi jogok európai egyezménye, de a gyermekek jogairól szóló egyezmény is ott van, és ezek az egyezmények teljesen egyértelműen fogalmaznak azzal kapcsolatban, hogy a gyermekek érdeke, bármilyen országhoz tartozzon is, min denekfelett áll, és a gyermekek testilelki fejlődéshez való joga maradéktalan védelmet kell hogy élvezzen. Azt gondolom - és az egyezmények is így fogalmaznak , hogy ezeknek a jogoknak Magyarország egész területén kellene érvényesülniük. Magyarország polgárainak védelme és biztonsága teljesen egyértelmű, hogy elsőrendű feladatunk, azonban szeretném hangsúlyozni azt, hogy ennek a védelemnek a beteljesítése nem irányulhat arra, hogy embertársainkat, különösen kiskorú, gyermekkorú embertársai nkat a méltóságukban megsértsük, vagy pedig embertelen bánásmód következzen be velük kapcsolatban. Az, hogy egy gyermekkel kapcsolatban mi embertelen, azt gondolom, hogy mindannyian érezzük akkor, amikor látjuk. Én Szabó Szabolcs képviselőtársammal ott vol tam a tranzitzónában, és azért tartom fontosnak, hogy erről beszéljek, mert oda nagyon kevés ember teheti be a lábát az érintetteken kívül, nyilván ez nem véletlen. A tranzitzóna teljesen zárt, oda nem lehet szabadon bemenni, körülnézni. Én magam sem készí thettem felvételeket, se fényképet, se videót, csak egy blogbejegyzésemben tudtam beszámolni arról, amit ott láttam, illetve itt a parlamentben kívánok szót emelni az ellen, amit ott láttam, és hívok változtatásra kormányoldali képviselőket is. Tisztában v agyok azzal, hogy bár a menekültügyi eljárás során egyes jogok korlátozhatóak, viszont szeretném leszögezni, hogy ez nem sértheti a gyermekek mindenekfelett álló érdekét. Szeretném azt is leszögezni, hogy az, amit én ott láttam és tapasztaltam, több ponton is gyermekellenes, és azt gondolom, hogy azok a gyermekek, ha felnőnek, nem fogják elfelejteni azt az időszakot felnőttként sem, amit a magyar tranzitban töltöttek. És akkor konkrétumokról fogok beszélni. A sajtóban is lehetett olvasni, hogy éheztetés zaj lik a tranzitzónában. Ez valóban így van. (Dr. Völner Pál: Hülyeség!) Találkoztam kettő asszonnyal, és személyesen beszéltem - ne ingassa a fejét, államtitkár úr, ott voltam, én nem hazudok, én azt mondom, amit hallottam. (Dr. Völner Pál: Akkor ők hazudtak . Hát, tök mindegy.) Az egyik asszony három napig éhezett, a másik négy napig. Önök azt állítják, hogy a gyermekek ott nem éheztek, viszont én szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy a gyermekeket leválasztották a családról, átvitték a tranzitzóna egy másik részébe, és a gyermekeknek egyenruhásokkal körülvéve kellett volna enniük. Próbálják ki, hogy milyen érzés egy rakat rendőrrel körbevéve enni, főleg, ha az ember kiskorú, egy gyermek. Ezek a gyerekek nem tudtak enni, mert annyira féltek. És amiko r az egyik haza akarta vinni a kis kekszét, hogy majd otthon megeszi, akkor azt mondták, hogy dobja a szemétbe, és be is dobatták vele. Hogy néznek ki ott a körülmények? Van egy ilyen fél kosárlabdapályányi terület, és amit önök el szoktak mondani, hogy ön ök ott játszóteret rendeztek be, hát, valóban ott voltam a tűző napon, én majdnem összeestem, pedig felnőtt vagyok, és oda ki van rakva egy játék, azon ők valóban játszhatnak. Önök itt a magyar játszótereken, bárhol a városban vagy vidéken, tűző napon hány gyermeket látnak játszani? Mert én egyet sem. Mert akkor az a szabály, hogy a gyermekeknek be kell menniük. Tehát semmi árnyékolás nincsen. Három oldalról, ugye, a bungalók vannak, ezek a konténerek, mindenhol szögesdrótok, a negyedik oldal pedig egy kerí tés, ahol be lehet menni, meg ki lehet jönni - már aki kijöhet. Itt szeretném azt hangsúlyozni, hogy találkoztam olyan gyerekekkel, akik hónapokig nem mehettek ki erről a területről, csak akkor, ha orvoshoz mentek. Ezek a gyerekek ott be vannak zárva.
