Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2676 forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon tekintetében. Kivételt azonban tartalmazott a törvény. A törvény 18. § (5) bekezdése úgy fogalmaz, hogy - idézem - „nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába az e törvény hatálybalépését megelőzően, a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezé st tartalmazó szerződések”. Az ilyen szerződések vonatkozásában az osztott tulajdon az egyébként irányadó jogszabályi feltételek figyelembevételével jegyezhető be az ingatlannyilvántartásba. Az előbbiekben ismertetett speciális átmeneti rendelkezés tehát kimondja, hogy nem ütköznek az osztott tulajdon létesítésének tilalmába a törvény hatálybalépését megelőzően megkötött, tartós jellegű felépítményre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések. A törvény, ahogy elh angzott, alapvetően tiltja az osztott közös tulajdon létrehozását, ezért szükségesnek tartjuk, hogy olyan alternatív lehetőséget biztosítson azok számára, akik a törvény hatálybalépése előtt osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó sz erződést kötöttek, amely lehetővé tette számukra, hogy a tulajdonjog megosztása helyett koncesszióban használják a szerződés tárgyául szolgáló építményt. A koncesszióról szóló törvény rendelkezései a koncessziós szerződés szabályozásával számos, a nemzeti vagyon tulajdonlását védő rendelkezést tartalmaznak, ezért a nemzeti vagyon tulajdonosának érdeke, hogy a nemzeti vagyon időleges hasznosításának joga koncessziós szerződés keretében történjen. A jogszabály módosítása ezenfelül az önkormányzati törzsvagyon használatára vonatkozó feltételek egységesítésének irányába is hat, amely a beruházó és a nemzeti vagyon tulajdonosának viszonyában kiszámíthatóságot, valamint egységes joggyakorlat kialakulását eredményezheti. A törvényjavaslat figyelemmel van a beruházó által szerzett jogok védelmére is, hiszen a zártkörű pályázat biztosítja a tevékenység gyakorlásához szükséges koncessziós szerződés megkötésének a lehetőségét. Erre figyelemmel írja elő a jogalkotó zártkörű pályázati eljárás lefolytatását, amely során ér dekeltnek kell tekinteni a hatályos építésügyi hatósági engedély engedélyesét, jogosultját. Annak érdekében, hogy a zártkörű pályázat lehetősége a törvényjavaslat által biztosított legyen, a módosítás kibővíti e kivételes eljárások körét, változatlanul fen ntartva a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből történő zártkörű pályáztatás lehetőségét, tehát a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből történő zártkörű pályáztatás szabályai tartalmilag nem változnak. Ezzel a kis terjedelmű módosítással lehetőség nyílik a szerződő feleknek arra, hogy ahol még nem történt meg a tulajdonjog bejegyzése, a jogviszony koncessziós szerződéssé tudjon alakulni. Mindez azonban, a jogállamiság követelményére is tekintettel, a zártkörű pályáztatás biztosítása mellett is csak lehetőség, a jogviszony átalakítására csak a felek egyező akarata esetén kerülhet sor. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban .) ELNÖK: Köszönöm, Bajkai képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne felszólalni… (Dr. Völner Pál nemet int.) Jelzi államtitkár úr, hogy most nem. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonyn ak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan az expozéban is elhangzott, a jelen törvényjavaslat a nemzeti vagyon, kiemelten is az önkormányzati törzsvagyon összefüggésében a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépése előtt fennálló szerződéses viszonyok alternatíváját kívánja megteremteni azzal, hogy az osztott közös
