Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - DR. SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2652 Köszönöm szép en. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló T/3634. számú törvényjavaslat az olimpiai járadék szabályait kívánja módosítani. Mint tudjuk, az olimpiai és paralimpiai játé kokat az egész országban és az egész világon fokozott figyelem kíséri, világszerte milliók követik az ott zajló sporteseményeket. Az olimpiai érmesek nemzeti lobogója, a győztes sportoló nemzetének himnusza a világ összes országában hirdeti azt az emberfel etti teljesítményt, ami az érmek mögött megtalálható. Biztosan állíthatjuk, hogy a sportolók dicsőségének a társadalomra gyakorolt pozitív hatása felbecsülhetetlen. Az olimpiák történetében, az olimpiák művészeti versenyein elért eredményekkel együtt hazán k sportolói 177 arany, 151 ezüst- és 174 bronzérmet szereztek. Az elért eredmények alapján magyar szempontból az ’52es helsinki olimpia tekinthető a legsikeresebbnek, ezen a játékon összesen 42 érem született, 16 aranyérmet, 10 ezüst- és 16 bronzérmet sz ereztek a sportolóink. Ezzel a szerepléssel az éremtáblázatnak a harmadik helyére érkeztek a magyarok, úgyhogy ez is fantasztikus siker, ahogy képviselő úr is mondta az előzőekben. A megszerzett érmek alapján a nyári olimpiai sportágak közül a legsikereseb b sportágaink között van a vívás sportág összesen 87 éremmel, ezt követi a kajakkenu sportágunk a 80 érmével, és ezután következik az úszás 73 éremmel. A téli olimpiai sportágak közül az érmek számát tekintve a műkorcsolya a legsikeresebb magyar sportágun k, de rövidpályás gyorskorcsolyázóink a phjonghcsangi diadaluk során is bemutatták, hogy ezen sportág és szakág előtt is fényes jövő áll. Az olimpiai részvétel, a becsületes helytállás, a helyezés vagy győzelem nemcsak a sportolót, hanem az egész országot, így a sportoló nemzetét is büszkeséggel tölti el. Jól tudjuk, hogy az olimpia és az olimpián legendává váló sportolók kiemelkedően ösztönző hatással bírnak a társadalomra, az ország sportéletére, hiszen gyermekek százai, sőt ezrei kapnak kedvet a sporthoz , egyegy sportághoz, felnőttek, idősebb korúak is elkezdenek sportolni és mozgásgazdag életmódot élni. Az olimpiai járadéknak mint állami juttatásnak a bevezetéséről 1997 áprilisában döntött az Országgyűlés. Az olimpiai járadék intézményének fő célja a ki magasló sporteredményt elérő sportolók elismerésének, megbecsülésének kifejezése. Az állam az olimpiai járadékkal kívánja részben viszonozni a sportolóknak és az őket segítő felkészítő edzőknek a hosszú éves munkáját, az egész országnak szerzett büszkesége t és örömöt, azzal, hogy életük végéig a bérből és fizetésből élők átlagkeresetének megfelelő összeget, illetve annak meghatározott hányadát nyújtja számukra. Emellett az olimpiai járadék segíteni próbál azokon az esetleges nehézségeken, amelyek abból faka dnak, hogy a sportoló fiatal- és fiatal felnőtt korában energiái és idejének nagy részét szakmai fejlődése helyett a sportra fordította. Továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a sportolók akár egy kiemelkedő anyagi biztonsággal járó külföldi profikar rierről is lemondanak az olimpiai részvétel érdekében. Ezekben az esetekben is érvényesül az olimpiai járadék kedvező hatása, hiszen a sportolók számíthatnak arra, hogy visszavonulásuk esetén életük végéig biztosítva lesz részbeni megélhetésük. Az olimpiai járadék megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkársága látja el. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az olimpiai járadék adómentes juttatás. Az olimpiai járad ék bevezetése óta eltelt 20 évben több alkalommal is módosításra kerültek az olimpiai járadék szabályai, ennek során bővült például a járadékban részesülők köre az érmesekkel, majd az edzőkkel. Kiegészítésre került az olimpiai járadékra jogosító sportesemé nyek köre, többek között például a paralimpiával és a siketlimpiával, valamint bevezetésre került a járadék összegének az aranyérmek számához igazodó megállapítása is. Emellett bevezetésre került az olimpiai járadékra való érdemtelenség intézménye, amelyne k eredményeként nem részesülhet olimpiai járadékban az, aki büntetett előéletű vagy próbára bocsátás hatálya alatt áll.
