Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 24. hétfő - 24. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - ÁGH PÉTER (Fidesz):
264 látszik, ők eddig csak virgácsot kaptak, és csak azok kapnak ajándékot a polgármester úrtól, akiknek utána a Fidesz elnökségi tagja tudja az üzemeltetést intézni. Az a helyzet, hogy Szombathely városa a kormány által ne m tekinthető fontos területnek, kivéve, ha ilyen ön alá kérdezéseket kell a parlamentben tenni, mint ahogy ezt tették korábban. Ez a stadion fenntarthatatlan. Ez a stadion nem szolgálja elsősorban a szombathelyiek érdekeit, mint ahogy szolgálta volna példá ul a Zanati úton az a helyiek aktív kikapcsolódását lehetővé tévő sportcentrum, amely amúgy nagyon is kellett volna, és amit a városrészi egyesület követel már évek óta. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ágh Péter képviselő úr, Fideszképviselőcsoport: „750 éves Répcelak” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ÁGH PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Választókerülete m, ÉszakVas megye településeinek történetei a régmúltba vezetnek vissza minket, ahány település, annyi helyi közösség sorsának lehetünk tanúi, melyek mind tanúságot tesznek nemzetünk küzdelmes évszázadairól. Mégis mindre büszkék lehetünk, hiszen azzal, ho gy ma is állnak, ma is az élet zajlik bennük, egy sikertörténetről, a magyarság megmaradásáról tesznek bizonyságot. Tisztelt Ház! Ma a tisztelet és az elismerés keretei között egy ilyen megmaradást jelző településről szeretnék beszélni önöknek, amely idén évfordulót ünnepel. Répcelak város ugyanis idén emlékezik arra, hogy 750 éve annak, hogy először említették írásos formában. A mai Répcelak elődjének - Lak néven történő - első említésével egy 1268as iratban találkozhatunk. Feljegyzésekből tudjuk, hogy tö bb különböző család birtokolta a települést az elmúlt évezredben. A XIX. század végére „Répczelak” jelentősebb településsé fejlődött. Felvirágzása elsősorban a Radócsaládnak tulajdonítható. A dualizmus alatt megépült a templom, volt vasútállomása, postája , távírója, és körjegyzőségi székhely funkcióját is betöltötte. Fellendülésében fontos szerepe lett Radó Kálmánnak, Vas vármegye egykori főispánjának, országgyűlési képviselőnek, akinek mintagazdasága messze földön híres volt. Az ipar kapcsán két momentum jelentős. Egyrészt 1905ben alapították Répcelakon a tejüzemet, amely olyan alapokat rakott le, amely a sajtgyártás révén ma is hozzájárul a város ipari működéséhez. A másik fontos pillanat, amikor a második világháború után feltárták a széndioxidkutat, amelyre a Répcelaki Szénsavgyár épült. Az üzem a foglalkoztatottság kulcsszereplőjévé és a lakosságszám növekedésének motorjává vált. Több termékből az egész ország kizárólagos ellátását is végezte. Mindezek révén a település bővülésével párhuzamosan közig azgatási helyzete is megváltozott, 1971től már nagyközség. A rendszerváltás után - kihasználva a kínálkozó lehetőséget - fejlődött tovább. A városi címet 2001ben kapta meg, amelyben azóta is közös munkánk révén komoly beruházások törté ntek annak érdekében, hogy tovább erősítsük térségi szerepkörét. Már fejlett iparral, modern mezőgazdasággal, teljes körű infrastruktúrával, széles körű szolgáltató szektorral, valamint erős evangélikus és katolikus közösséggel rendelkezik. Az elmúlt kormá nyzati ciklus szintén komoly előrelépést hozott azzal, hogy megújult a vasútvonal és megépült az M86os út. Ezzel a város megszabadult az áthaladó kamionok és autók dübörgésétől, így a cél most minden lépéssel az, hogy még élhetőbb kisvárost lehessen építe ni. Tisztelt Országgyűlés! Ahány háború és szabadságharc, mindig találunk répcelakiakat azok között, akik megcselekedték, amit akkor meg kellett tenniük. A ’4849es szabadságharc kapcsán beszámolnak arról a krónikák, hogy a Barthodeiszkycsalád több tagja honvédtisztként harcolt. A világháborúk miatt is sokan vonultak innen be és haltak hősi halált. 1956 kapcsán pedig: itt született
