Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (független):
2608 Növekvő sorrendben mondom az ezzel kapcsolatos ellenérveket. Egyrészt nagyon helytelen, hogy az agrárkamara súlya extrém mértékben növek szik, és a döntéshozatalt a korábbinál is nagyobb mértékben képesek akár politikailag motiváltan befolyásolni. Másrészt rendkívül helytelen, hogy a bíróságokat gyakorlatilag kiiktatják, a bíróságok szerepét jelentősen csökkentik azáltal, hogy érdemi jogorv oslatot a bíróság nem tud nyújtani, legfeljebb majd egy újabb eljárás indításában merül ki a bíróság mozgástere. Jelzem önök felé nagy tisztelettel, hogy akkor más törvényekhez kellett volna hozzányúlni, vagy másféleképpen kellene abba az irányba hatni, ho gy a bíróságok ne csak azt vizsgálják, hogy adott személy 300 hektár mennyiségű vagy térmértékű földet, attól kevesebbet vagy attól többet tulajdonol vagy van a haszonbérletében. Hiszen azzal egyetértek, hogy a bíróságnak ez a fajta vizsgálati területe vag y vizsgálati hatóköre rendkívül szűk és félrevezető. Tehát valóban helytelen az, hogyha a bíróság vagy az eljáró bíró csak azt vizsgálja egy jogvitában, hogy egy adott személynek már 300 hektár földje vane avagy nincs. Viszont más törvények módosításával el lehetne érni ezt a célt, és akkor nem kellene gyakorlatilag kiherélni a bíróságok ilyen értelmű mozgásterét. De a legcsodálatosabb, persze ezt ironikusan vagy cinikusan mondom, legveszélyesebb, legveszedelmesebb a 24. § (4) bekezdése, tisztelt képviselő társaim, amit itt már többen érintettek. Én ebbe szeretnék mélyebben, kicsit gyakorlatiasabban is, a vitát egy kicsit gyakorlatiasabbra fordítva belemenni. A földérték meghatározása: mesélhetünk egymásnak, mondhatunk egymásnak szép fogalmakat, de gyakorlat ilag állami árszabályozásról van szó. Én most úgy érzékelem szóbeli egyeztetések alapján, hogy önökben van hajlandóság pozitív irányba elmozdulni, és képesek feladni a (4) bekezdésben foglalt eredeti álláspontjukat. Az nagyon jó, ha így van, de azért termé szetesen várjuk meg még a vita, illetőleg a módosító indítványok elbírálásának menetét, hiszen az, hogy a forgalmiértékbecslést gyakorlatilag kiiktatják az eredeti javaslat szerint, az teljességgel elfogadhatatlan, vérlázító, felháborító és döbbenetes. Má r abba bele sem akarok menni, hogy ha mondjuk, a lakóingatlanokkal kapcsolatban mernének bevezetni ilyen szabályokat, a forgalmiértékbecslést persze nem lehet összehasonlítani egy lakóingatlant termőfölddel, de ha egy kicsit távolabbi hasonlatot vagy péld át akarok hozni, gondolják el, hogyha ott akarnánk kiiktatni vagy a parlament ott akarná megszüntetni a forgalmiértékbecslés szerepét. Lehet, hogy közgazdászok vagy agrárközgazdászok számára világosabb az, ami ide le van írva, hogy hozamszámításon alapuló értékelési módszer. Csak néhány gyakorlati tényezőt hadd vessek föl! A föld hozama nyilván nem csak a föld minőségétől, aranykoronaértékétől függ. Egyszerűbb lett volna, ha azt írják le, az egy megfogható fogalom, hanem az alkalmazott technológiáktól, a gépesítettségtől, az alkalmazott vegyszerektől, a befektetett szaktudástól, számos tényezőtől függ. A hozamszámítást idehozza, aztán az erdő esetében pedig egy még bonyolultabb fogalmat alakítanak ki, ami gyakorlatilag erdőmérnököket vagy erdésztechnikusok at leszámítva az egyszerű erdőgazdálkodónak vagy erdőtulajdonosnak végképp követhetetlen. Amit önök ide leírtak, az nemcsak nagyon nehezen betartható és gumifogalomként ideoda értelmezhető nyilván a gazdaságilag potensebb fél javára, hanem gyakorlatilag m ajdnemhogy szakértők bevonását feltételezi a szerződéskötés folyamatába. (13.00) Kezdjük először, mondjuk, az erdővel, egy erdő értékének a meghatározásával! Hát, azért, hogy ott az erdőn milyen fafajok találhatóak, mennyi az erdő életkora, milyen fahasz nálatot írt elő az üzemtervben az erdőfelügyelőség, milyen az ipari- és tűzifaarány az erdőn belül, az mondjuk, a legszélesebb alku tárgyát kellene hogy képezze, ezt az alkufolyamatot engedni kellene az eladó és a vevő között. És milyen alapon fogja majd e rre bárki azt mondani, hogy az adott vételár, az túlzóan magas? Hát, hogy lehet itt összehasonlítani, mondjuk, egy véghasználatos nemesnyarat, mondjuk, egy véghasználatos kocsányos vagy kocsánytalan tölggyel? Mert hogyha csak azt nézzük, mondjuk,
