Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2600 DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Igen, ismét egy több törvényt érintő módosítást tárgyalunk, igaz, nem olyan széles körűt, mint az előző. A különbség az, amire már az előbb is utaltam, hogy ezt nem a kormány terjesztette elő, hanem képviselői önálló indítványként tárgyalja meg az Országgyűlés. Ez egy örök vita, hogy minden képviselőnek van joga előterjeszteni különböző indítványokat, ez természetes, másrészről a korm ány által előterjesztett indítványok társadalmi egyeztetése végső soron azért valamelyest garantáltabb még ilyen körülmények között is, amiben a magyar jogállamiság most van. Tehát tulajdonképpen fennáll annak a gyanúja, hogy az ilyen típusú indítványokat azért terjesztik be önálló képviselői indítványként, hogy egyébként ezeket a társadalmi egyeztetéseket megkerüljék. Szerintem ez most is fennáll, és el lehet ennek kapcsán azt mondani, hogy jobbító szándékú módosító indítványokat szívesen vár mind az előte rjesztő, mind maga a kormány képviseletében itt lévő államtitkár - és itt hadd mondjam el, hogy nagy tisztelője vagyok Steinmetz Ádám munkásságának, és sportpályafutását is figyelemmel követtem, tényleg nagyon tisztelem, ő ebben a ciklusban került be az Or szággyűlésbe , azt szeretném mondani, hogy a korábbi ciklusokban és most sem nagyon van annak gyakorlata, hogy ellenzéki indítványokat, érdemi indítványokat elfogadjanak kormánypárti képviselők vagy a kormány képviselői. (12.20) Őrizze meg hitét ebben! Tényleg ez egy fontos dolog, meg fontos szakmai javaslatokat tenni, azonban egy idő után az ember ebbe néha mármár belefárad, mert azt látom, én személyesen, és azt látjuk, hogy nem így lehet megközelíteni ezeket a kérdéseket. Az ilyen javaslatok valamily enfajta célt szolgálnak; nem feltétlenül értékeket, hanem érdekeket. Most szerintem, csakúgy, mint más javaslatok kapcsán, arról van szó, és az a célja a javaslatnak is, hogy lehetőleg egy szűk, kivételezett, a mai kormánypártokhoz lojális kör szedje lehet őleg a hasznait a mezőgazdaságnak, használja a földeket, vagy tulajdonolja a földeket, és ebből a szemszögből lehet megítélni minden egyes módosítást. Szerintem ez a módosítás ilyen értelemben nem javítható, nem is lesznek nyitottak a kormánypárti képvisel ők az alapirányok megváltoztatására, ezért gondoltuk azt, hogy helyesebb volna levenni napirendről ezt a javaslatot, és megfelelő társadalmi egyeztetés után visszahozni. Egyébként ezt több javaslat kapcsán is elmondtuk. Ennek kapcsán is volt polémia a szak bizottság ülésén. Hogy ezt még világosabbá tegyem, tennék is fel kérdést az előterjesztőnek, illetve a kormány képviselőjének azzal kapcsolatban, hogy az Alaptörvény P) cikk 2. pontjának megfelelően várhatóe még, hogy behoznak a karácsony előtti időszakba n további agrártárgyú jogszabályokat, különös tekintettel ennek a konkrét idézett pontnak megfelelően az integrált mezőgazdasági termelés szervezésére, a családi gazdaságokra, a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó sarkalatos szabályozásra. Hát jó, meg fogjuk ezt látni. Ezt csak azért mondom, mert az ilyen típusú módosításokkal egybefüggően, komplexen végiggondolva és a megfelelő társadalmi egyeztetés kapcsán lehet ezeket a kérdéseket megítélni. Egyebekben nyilván már nem fogják levenni ezt a javaslatot, és a k özel változatlansága esetén, azt gondolom, hogy még akár alaptörvényellenesség is felmerülhet néhány pontja kapcsán. De nézzünk meg néhány olyan kérdést, amiket Harangozó Gábor, az MSZP agrárpolitikusa valóban feszegetett a hétvégi sajtótájékoztatóján! Er re a bizottságban és most is történt utalás. Erről is beszéljünk egy picit, meg arról is, hogy milyenek azok a problémás elemek, amelyek elfogadhatatlanná teszik ebben a formában a javaslatot a számunkra. Egyrészt a javaslat átírja a földbizottság jogkörét . Egyébként ezek információink szerint sok esetben meg sem alakultak megfelelően helyben, és gyakorlatilag a kamara helyi szervezeteként funkcionálnak. A kamarai választásokról már esett szó, de ha ezt az egyre nagyobb döntési jogkörökkel bíró testületet v izsgáljuk, akkor érdemes a kamarai választásokra is kitérni.
