Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - Egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2597 külön figyelemmel arra, hogy ha a feleket valós és jóhiszemű szándék vezette ezen jogcímekhez, akk or azt a haszonbérleti konstrukciójukban is meg tudják valósítani, legyen szó akár a terményben történő haszonbérfizetésről vagy a gazdálkodási részfolyamatok közös végzéséről. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottaknak megfelelően a kormán y támogatja a törvényjavaslatot. Erre figyelemmel is kérem a képviselőtársainkat arra, hogy jobbító szándékú módosító javaslataikat, amennyiben felmerülnek, terjesszék a parlament elé. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) EL NÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Czerván György képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részérő l : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mind az előterjesztő képviselője, Győrffy Balázs képviselőtársam, mind a kormány nagyon részletesen szólt és indokolta a törvényjavaslat támogathatóságát; én is csatlakozom e hhez. A földforgalmi törvény megalkotásakor, tehát a tízéves moratórium után, egész pontosan 2014ben kijelöltük azt a birtokpolitikai irányt, amelyre hosszú távon a magyar mezőgazdaságot vezetni kívánjuk. A hosszú távú stabil szabályozásnak a formai alapj át az biztosította, hogy a szabályozás sarkalatos tárgykörbe tartozik, így a módosítása is kellő körültekintést és széles parlamenti felhatalmazást igényel. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a mindennapi élet során felmerült problémákat ne hagyjuk megoldatlan ul, ha már kellő tapasztalattal rendelkezünk mind az esetleges hibákról vagy visszaélésre lehetőséget adó joghézagokról, mind pedig az azok kiküszöbölésére alkalmas eszközökről. Ilyen joghézagnak tekinthető az állattartót megillető elővásárlási és előhaszo nbérleti jog nem kellően szigorú alkalmazása. Azért beszélek alkalmazásról, mert a törvény eredeti és jelenleg is hatályos megfogalmazása álláspontom szerint - és itt csatlakozom az államtitkár úrhoz - világosan kifejezi, hogy a kedvezmény célja az állatta rtáshoz szükséges takarmányelőállítás biztosítása. Ezt nem keresztfinanszírozással, hanem ténylegesen megtermelt takarmánnyal kell megtenni. Ha kell, akkor így, a jogalkalmazó számára szinte szájba rágva mondjuk ki, hogy a legeltetett állatokhoz legelőt, az abrakolt állatokhoz szántót lehet a kedvezménnyel megvásárolni, illetve bérelni. Szintén az arcátlanság határait súrolja az a viselkedés, amikor a kedvező elővásárlási pozíció megszerzése érdekében az érintett kijelenti, hogy a jövőben milyen feltételek nek fog megfelelni, majd miután a tulajdonjogot már a zsebében tudja, erről hamar elfeledkezik. Ezen esetek vonatkozásában valóban nagy visszatartó erőt fog jelenteni a vételi jog bevezetése, és a csaló által megelőzött és így hoppon maradt másik elővásárl ásra jogosult vagy vevő így kellő elégtételt kap azzal, hogy az eredeti áron szerezheti meg a földet. A visszaélések mindennapi megjelenési formája volt a csere és a felesbérleti vagy részesművelési szerződés. A csereügyleteknek hatósá gi kontroll alá vétele és a felesbérleti és részesművelési szerződéses jogcímek megszüntetése sok bosszankodástól fogja megkímélni a gazdatársakat, és növeli a közbizalomba vetett hitet is. Számomra megnyugtató örömet jelent, hogy jelen módosítás az ügyesk edők számára leáldozó időszakot fog hozni. Ami a képviselőtestületek szerepének megszüntetését illeti, itt vita van, hogy ez vajon hatáskörcsorbítás vagy esetleg tehermentesítés. Én húsz évig voltam települési önkormányzati képviselő, tudom, hogy választo tt testületként milyen döntéseket tud szakmailag felvállalni a képviselőtestület, de ezek között a kamara állásfoglalásának felülbírálata csak kevés testület esetében mondható el. Ez ma olyan nyűg inkább a településeknek, amelytől örömmel szabadulnak, a k amara pedig lehetőséget kaphat, hogy a helyi gazdák érdekeit megjelenítve kialakíthassa és akár a bíróság előtt is képviselhesse az álláspontját.
