Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A köztársasági elnök átiratának ismertetése államtitkár kinevezéséről: - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2565 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is azt kell megjegyeznem, hogy ön jól láthatóan sportot űz abból, hogy a volt munkah elyeit becsmérli. Hogy ebből egyébként a Párbeszédfrakció milyen következtetéseket von le, az rájuk tartozik, de mi már láttunk ilyet. Ön először is a Századvég Gazdaságkutató egyik vezetője volt, majd miután onnan távozott, olyanokat állított nagy nyilvá nosság előtt, amelyek alapján jogerős bírósági döntés van arról, hogy ön nem mondott igazat, és bocsánatot kellett kérnie. Ön korábban a KSHnak is elnöke volt, és információim szerint ugyanígy járt el a KSHval kapcsolatban is. Szakmai konzultációra fogad ták önt, tisztességgel fogadták önt, minden kérdésére válaszoltak, ön pedig képviselői minőségére hivatkozva kötekedett a portással, és hozta kellemetlen helyzetbe a volt titkárnőjét, aki egyébként még mindig ott dolgozik a KSHban, ezzel is bizonyítva, ho gy egy független szakmai intézményről van szó. És most ugyanezt csinálja itt a parlamentben. Visszaél képviselői minőségével, mert a parlamentbe hozza azt a szakmai nünükéjét, nem tudok máshogy fogalmazni, a saját szakmai baklövését, és ezt kéri számon a v olt munkahelyén, ezt kéri számon a parlamenten, s ezzel ugyanúgy nyomást gyakorol egyébként egy független, az európai jog alapján is független intézményre. Ugyanis a történethez az is hozzátartozik, amit ön elfelejtett említeni, hogy a hazai népszámlálások történetében éppen a 2001es volt az első olyan alkalom, ahol a név felvételére nem került sor. Ezt Majtényi László akkori adatvédelmi biztossal karöltve önök ketten találták ki. (9.40) Tehát ez valójában az önök szakmai nünükéje. A 2011es népszámlálá s is ennek alapján zajlott így, és 2011ben csak Magyarországon került sor a népszámlálás személyazonosításra alkalmatlan módon történő összeírására. A nemzetközi gyakorlat nem ismeri ezt az összefüggést, amit ön mondott. 22 európai országból, amelyek 2011ben kérdőíves adatgyűjtést végeztek, a 22 európai országból 21ben a népszámlálás személyazonosításra alkalmas módon történt, ráadásul egyébként a nemzetiségi és a vallásról szóló adatok felvétele mellett több esetben, több mint tíz esetben ezen adatok fe lvétele mellett is a személyazonosításra alkalmas módon történik. Tehát azt lehet mondani, hogy ez a szakmai sztenderd. De miért szól mégis így a törvényjavaslat? Azért, mert a KSH egyébként fontosnak tartotta, hogy ezzel kapcsolatban a magyar állampolgáro k véleményét is megkérdezze, hogy ők hogy élnék meg az adataik védelmével összefüggésben. És az jött ki a közvéleménykutatásokból, hogy a válaszadók 83 százaléka megadná a nevét, tehát az a probléma és az a veszély, amire ön itt próbált célozni, egyszerűe n nem létezik. A magyar emberek szívesen megadják statisztikai célból az azonosításhoz szükséges módon a nevüket. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Szégyen!) És hogy mi indokolja ezt? Egyszerűen a módszertani biztonság miatt egyértelmű azonosítást tesz le hetővé, és az adminisztratív adatokkal való összevetést szolgálja a név megadása, ami kizárólag statisztikai célú, megfelelő törvényi garanciák mellett és ellenőrzött módon történik. Ezt egyébként, az ehhez szükséges garanciákat a törvényjavaslat tartalmaz za. Ön egyébként hasonló dolgokat szokott mondani az inflációval kapcsolatban is. Az is egy kedvenc témája a képviselő úrnak, mindig azt mondja, az az ön érzése, hogy az infláció magasabb, mint azt a hivatalos inflációs adatok mondják. Azt tudom mondani ön nek, hogy a tudomány igazolja, az ön érzéseit a tudomány kutatja, ezt hívják érzékelt inflációnak. Tehát annak, amit ön mond, valójában van anamnézise, van diagnózisa és terápiája is tudományos szempontból. Szóval, én arra szeretném önt kérni, hogy az ezze l kapcsolatos nyomásgyakorlásról és információs kampányról is tegyen le.
