Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 26. hétfő - 43. szám - Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
2505 ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Bodó Sándor államtitkár úr jelezte mint előterjesz tő, hogy a vita későbbi szakaszában kíván felszólalni. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Vállalkozásfejlesztési bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalásokra kerül sor a napirend szerinti időkeretben. Kérdezem, kíváne képviselőtársaim közül valaki élni a lehetőséggel. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megadom a szót Bodó Sándor államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni a tisztelt képviselőtársaimnak a napirend tárgyát képező törvényjavaslattal kapcsolatos korábbi hozzászólásait, javaslatait, úgy a támogató szavazatokat, mint a kritikát megfogalmazókat. A h ozzászólásokból nyilvánvaló számomra, hogy a törvényjavaslat által tartalmazott módosítások olyan kérdéseket érintenek, amelyeket pártállástól függetlenül valamennyien fontosnak tartunk. Tekintettel azonban a megvalósítás terén tapasztalható nézetkülönbség ekre, engedjék meg, hogy néhány felvetésre az általános vitában elhangzottakon túl reagáljak. A jövő év során kerül sor a szakszervezeti reprezentativitás ismételt megállapítására. Az előttünk fekvő módosítás az állami intézményfenntartó központ megszűnésé t, illetve a tankerületi központok kialakítását alapul véve tartalmaz javaslatokat. Ennek alapján nem maradnak ki a reprezentativitásszámításból a tankerületi központok, a korábbi szabályoknak megfelelően a tankerületi központok hatáskörében marad a járási szintű reprezentativitás megállapításának a szabályozása, illetve végrehajtása. Az általános vita során is jeleztem, hogy a közalkalmazotti területen a szakszervezeti reprezentativitás fogalma és a szakszervezetek kollektív szerződéskötési képessége külön vált. Ma már nem függ a reprezentativitás meglététől az, hogy egy szakszervezet kollektív szerződést kössön. A kollektív szerződés kötésére a Kjt. hatálya alatt is a munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak. Ezzel a szakszervezetek tisztában vannak. Konkr ét példaként említhetem az oktatás területét, ahol a tankerületi központok megalakításával megkezdődtek a kollektív szerződéses tárgyalások, amelyek eredményeként a tankerületi központok közel negyedénél már kollektív szerződés került aláírásra. A közalkal mazotti törvénynek a kollektív szerződéssel kapcsolatos, a munka törvénykönyvétől eltérést engedő módosításával kapcsolatban szeretném tájékoztatni önöket, hogy e tekintetben a hatályos rendelkezések nem egyértelműek, ezért a törvényjavaslat rendezi, hogy a munka törvénykönyvének a közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályaitól hogyan térhet el a kollektív szerződés. Ezen túl szeretném kiemelni, hogy Magyarországon a jogszabályi környezet megfelelően biztosítja a szervezkedési jog védelmét. Az Alapt örvényben és az egyesülési jogról szóló törvényben rögzített elvek szerint a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervezetek szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Az általános vita során többen foglalkoztak az egészségkárosodási kockázatokkal kap csolatos kérdésekkel. Ennek vonatkozásában 2015 óta folyamatosan zajlanak az egyeztetések, de a munkaadók és a munkavállalók még nem jutottak közös megállapodásra ebben a kérdésben. A munkabalesetek számával kapcsolatban felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az elmúlt években a megtett intézkedések hatására sikerült megállítani a romló munkabaleseti tendenciákat. (19.00)
