Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 26. hétfő - 43. szám - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2501 államháztartási törvényben meghatározott határidőn belül ny újtotta át a zárszámadási javaslatot a kormány az Országgyűlésnek és értelemszerűen ezt megelőzően az Állami Számvevőszéknek. Nincs tehát olyan jogi rendelkezés, amelyet a kormány megsértett volna. Az, hogy a zárszámadást most tárgyalja az Országgyűlés, és korábban már tárgyalt a jövő évi költségvetésről, semmilyen jogszabályi problémát nem okoz. (Arató Gergely: A józan észnek mond ellent!) Azzal vitatkoznék, hogy nem ismertek a szabályok. Hogyha képviselő urak követték azt, hogy a Pénzügyminisztérium havon ta milyen adatokat tett közzé a költségvetés bevételeiről és kiadásairól, akkor tudhatták már 2018 első hónapjaiban, hogy 2017 gazdálkodása hogyan alakult. Hogyha valaki felment az Eurostat honlapjára, akkor azt is láthatta, hogy tavasszal az Eurostat vali dálta az egyes tagállamok hiány- és államadósságadatait. Tudtuk, hogy a törvényi kereteken belül maradt a magyar államháztartás hiánya, ahogy azt Szűcs Lajos alelnök úr elmondta, az Eximbankvitával együtt, illetőleg anélkül számított államadósságok is is mertek voltak, tehát azt gondolom, hogy minden információ mind az európai uniós szervek szintjén, mind a magyar állami szervek szintjén ismert volt már a 2017. év gazdálkodásáról. Az más dolog, hogy a gazdálkodásnak az értékelésére az Országgyűlés az őszi ülésszakon kerített sort. Ami az önkormányzatokat illeti, én vitatkoznék azzal, hogy az önkormányzatok helyzete nem kedvező, és azt gondolom, hogy az egyik kulcstényező pont a képviselő úr által említett szolidaritási hozzájárulás. Tudnunk kell ugyanis, ho gy a szolidaritási hozzájárulást azoknak az önkormányzatoknak kell fizetni, akik adóerőképessége az országos átlagot érdemben meghaladja, és az, hogy egyes önkormányzatoknak fizetniük kell, és adott esetben többet kell fizetni, mint a megelőző évben, azt mutatja, hogy a bevételeik is érdemben növekednek. A szolidaritási hozzájárulás rendszere emellett az egyik évről a másikra jelentkező önkormányzati többletbevételek egészét nem vonja el, tehát az önkormányzatok is profitálnak a többletbevételekből, tehát amikor képviselő úr arról beszél, hogy egyik évről a másikra növekedett valamelyik önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulási kötelezettsége, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy az önkormányzatnak az összbevételei és a jövedelmi helyzete is javult. Ha o rszágos számokat nézünk, akkor azt tudom elmondani, hogy az önkormányzatok 500 milliárd forint feletti pozitívummal zárták a 2017es évet. Igaz, hogy ennek meghatározó része európai uniós támogatás volt, de ha az uniós támogatásokat kivesszük a szaldóból, akkor is egy stabil önkormányzati rendszert látunk, amely ráadásul több száz milliárd forintnyi állampapírállománnyal rendelkezik. Kérem, hogy hasonlítsa ezt össze azzal a helyzettel, amiről ön is beszélt, amikor a személyi jövedelemadó egy része ott mara dhatott az önkormányzatoknál - de más bevétele vajon volte az önkormányzatoknak vagy sem? Hasonlítsuk össze azt a 2017es helyzetet, amikor több száz milliárd forintnyi állampapírjuk van az önkormányzatoknak, azzal, amikor 1000 milliárd forintot érdemben meghaladó adósságuk volt, és ne feledkezzünk el arról, hogy most azért mondhatjuk el az önkormányzatok stabil gazdálkodásának számait, mert egy 1400 milliárd forint körüli adósságkonszolidációra került sor, párhuzamosan a finanszírozási rendszer átalakítás ával és párhuzamosan a feladatellátás módosításával is. E tekintetben az önkormányzatok többsége a közoktatási feladatok átadásával anyagilag is jól járt, tehát azt el kell mondanom, hogy a szolidaritási hozzájárulásnak az összköltségvetési bevétele jóval kisebb annál a többletnél, amit az állam, a kormányzat a közoktatási intézmények finanszírozásába beletett a felelősségbeli változás után. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése: én azt gondolom, hogy egy pozitív folyamatról van szó, ami ráadá sul nemcsak 2017ben érezteti a hatását, hanem egy olyan hatéves bérmegállapodás szerinti béremelésekről beszélhetünk, ami 2018ban és a későbbi években is meg fog valósulni, és amely azt eredményezte, hogy az önkormányzatoknál foglalkoztatott személyek jö vedelme is növekedett, és ahol szükség volt az önkormányzatok támogatására, mert adott
