Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 26. hétfő - 43. szám - A hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2494 egyértelműsítés megkönnyíti a jogalkalmazók dolgát a definíció mindennapi használata során. Tekinthetjük ezt deregulációs lépésnek. A második: összhangba hozzuk a törvény rendelkezéseit a 2018 májusában kialakult kormányzati munkamegosztással, hiszen a kkvk fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter látja el. Itt egy egyszerű technikai m ódosításról beszélünk. A harmadik: a kormány részére minden évben adatot szolgáltat a kkvk helyzetéről az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Közbeszerzési Hatós ág elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és az állami adóhatóság. Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatások részletes szabályait kormányrendelet határozza meg, így a törvényben nem indokolt szabályozni az adatszolgáltatási határidőket. Ez is eg y deregulációs intézkedés. A negyedik: a Vállalkozásfejlesztési Tanács egyrészt a kkvk fejlesztésében érintett szervezetek tájékoztatását szolgálja, másrészt a gazdaság fejlesztéséért felelős miniszter konzultatív testülete. Összetételénél fogva alkalmas arra, hogy a kkvk, illetve szervezeteik részt vegyenek az őket érintő döntések előkészítésében. A módosító javaslat ezért kibővíti a Vállalkozásfejlesztési Tanács tagjainak körét annak érdekében, hogy a kkvkat érintő konzultációba az érintettek még széle sebb köre kapcsolódhasson be. Az eddigi tagokon kívül a tanács tagja lesz a Kisvállalkozásfejlesztési Alapítvány, a SEED igazgatója. Ezen túl a bevált gyakorlathoz igazodik a szabályozás azzal, hogy háttérintézményeket ne nevesítsen a törvény, hiszen képv iselőit a miniszter tanácskozási joggal meghívhatja. Ezért vettük ki a Vállalkozásfejlesztési Tanácsból az NKTHt, nem büntetőjelleggel, hiszen az NKTH az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik. A törvényjavaslat második része kifejezetten az építőipari szereplők helyzetének javítására irányul, ennek érdekében két törvény módosítását kezdeményezzük. (18.10) Az egyik javaslatunk a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény módosítását célozza. A módosítás kiemelt célja, hogy az építész tervező irodák költségeit csökkentsük azáltal, hogy létrehozunk egy testületet, amely javaslatot tesz a leggyakrabban használt szabványok használatának támogatására. Egy tervezőmérnök sok esetben 3040 szabványt is használ egyszerre, és a szabványo k használatból adódó költsége 12 millió forint, amely a módosítással pár tízezer forintra mérséklődik. Ezzel javítjuk a tervezőirodák regionális, nemzetközi versenyképességét. Ez sem egy bürokrácianövelő javaslat. A testület, amelyet létrehozunk, a tervez őirodák képviselőiből áll azzal a céllal, hogy a leggyakrabban használt szabványokat meghatározza, és így jelentős költségcsökkentést érhessünk el az építész tervező irodák működésében. A másik javaslatunkban az építmények tervezésével és kivitelezésével k apcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítását kezdeményeztük. 2013ban a teljesítésigazolási szakértői szerv megalakításával, a gyorsabb, hatékonyabb szakértői eljárás bevezetésével megvédtük a kkv kivitelezőket azokkal a nagyobb cégekkel szemben, akiknek a fizetési hajlandósága vagy fizetőképessége romlott. Most ezt az i ntézkedést fejlesztjük tovább, amelynek értelmében nemcsak a kivitelezők kkvk, de a megrendelő családok is felhasználhatják a teljesítésigazolási szakértői szerv eljárását a visszaélésekkel szemben. A módosítás alapján szélesebb körben és nem kizárólag a teljesítésből eredő díjkövetelés lesz alkalmazható a gyakorlatban rövidebb eljárási határidőket, a szakvélemény megállapításai alapján igénybe vehető speciális intézkedéseket alkalmazó pertípus. Tisztelt Ház! A Vállalkozásfejlesztési bizottság kodifikációs jellegű módosító javaslatot fogadott el, amelyet a kormány is támogatott, így átvezettük a kodifikációs nyelvhelyességi pontosításokat a
