Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 26. hétfő - 43. szám - A 2019. év II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - KONCZ FERENC (Fidesz): - ELNÖK:
2490 Imre, Nacsa Lőrinc, KDNP, Németh Szilárd István, Hörcsik Richárd és Koncz Ferenc, Fidesz, képviselő urak által benyújtott H/ 3355. számú előterjesztés és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy az előterjesztők közül kíváne valaki a vita e szakaszában felszólalni. (Jelzésre:) Megad om a szót Koncz Ferenc képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! KONCZ FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar nemzet legfontosabb jellemvonásai közé tartozik a szabadság szeretete és a függetlenség iránti vágy. Magya rország egyik legjelentősebb szabadságharca a II. Rákóczi Ferenc által vezetett küzdelem, amely 1703tól 1711ig tartott. A magyar nép három nagy szabadságharca közül a leghosszabb ünneplésére eddig nem került sor, hiszen a második világháborút követően a megemlékezések elmaradtak, és a rendszerváltozást követően sem történt változás ebben a sajnálatos folyamatban. Ennek az eseménynek és szellemiségnek kíván emléket állítani az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére az Országgyűlés. A magyar nemzet elnyom atását tovább tűrni nem tudó II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós gróffal együtt 1703ban kiadta a brezáni kiáltványt, melyben harcba hívott minden nemest és nemtelent, aki a Habsburgiga alól fel kívánt szabadulni. A fejedelem máig ható nagyságát jelzi, ho gy e kiáltványban a fegyveres fellépés mellett arra intett mindenkit, hogy vallástól függetlenül senki ne háborgasson egyházi személyt, templomot, ne prédáljon várost, falut, a harc az ellenségre szorítkozzon. Rákóczi seregeinek zászlajára a „Cum Deo Pro P atria et Libertate”, „Istennel a hazáért és a szabadságért” feliratot tűzte. Példaként állhat előttünk, hogy a kezdetben maroknyi, alig 200 fős szedettvedett kuruc sereggel elindulva a vetési pátenssel a nemesség és a jobbágyság között húzódó, addig kibék íthetetlennek tűnő érdekellentétet feloldva sosem látott egységet teremtett a szabadságért küzdő hazafiak között, és 70 ezer fősre duzzadt seregével jelentős katonai sikereket ért el. A Rákóczi Ferencemlékév nem pusztán egy hazája szabadságáért küzdő neme snek állít emléket. Rákóczi szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, ügynek alárendelni az életet, képes áldozatot hozni, képes összefogni. A nemesség és jobbágyság összekovácsolásával pedig olyan társadalmi előrelépés alapjait r akta le, amely még száz évig példa nélküli volt Európában. A forradalom elbukott, 1711ben letenni kényszerültek a fegyvert, majd a szatmári békével lezárták a szabadságharcot. Rákóczi harca azonban nem volt hiábavaló, hiszen a béke eredményeként nem tudtá k teljesen beolvasztani hazánkat a Habsburg Birodalomba, elismerték a vallásszabadságot, visszaállították az alkotmányt, a harcokban részt vevők pedig amnesztiát kaptak. II. Rákóczi Ferenc emigrációba kényszerült, de nemzeti hőssé vált, emlékét ma is az or szág minden településén és az elszakított részeken is tér- és utcanevek őrzik. Emellett Rákóczi szellemilelki öröksége is győzni tudott, hiszen ebből merítettek erőt 1848 hősei, 1956 forradalmárai és emlékének méltó ápolásán keresztül ma élő fiataljaink i s. Az ilyen emlékévek és emléknapok tehát erősítik a hazaszeretetet és a nemzeti önbecsülést. Ezek fényében arra kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, kép viselő úr. Tájékoztatom képviselő urat, hogy a zárszó elmondására hatperces időkeret áll rendelkezésére. Köszönöm szépen még egyszer. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány képviseletében Potápi Árpád államtitkár úr kíváne a vita e szakaszában felszólalni. (Potápi Árpád János: Igen.) Amennyiben igen, akkor öné a szó, államtitkár úr. Parancsoljon!
