Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 26. hétfő - 43. szám - Döntés személyi javaslatról: - Interpellációk - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnökhöz: „Mi történik a lakástakarék-rendszer támogatásának kivezetése után?”címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2433 Azt is szeretném elmondani, hogy hazudik a kormányzat, amikor a lakáscélú előtakarékosság kivezetésébe fog, hiszen azt állítja, hogy ennek eredeti, alapvető célja az önálló, saját tulajdonú otthon megszerzé se lett volna, miközben ez tényszerűen nem igaz. Ezzel a megoldással példának okáért társasházak tudtak a felújításokra összegyűjteni pénzt, fiatalok tudtak egy következő lakhatásra szánt hitel önrészére, ahogy említettem, összegyűjteni különböző összegeke t. Éppen ezért már az indoklás is fals volt. Azt is látjuk, hogy miközben a CSOKra igyekszik minél többeket rábeszélni a kormányzat - én egyébként támogatnám ezt , de ezt a CSOKot nagyon kevesen, viszonylag szűk kör tudja igénybe venni. Viszonylag magas nettó fizetés kell hozzá, jellemzően a magyar átlagfizetésnél magasabb, és olyan szűkítő feltételekkel találkoznak a jelentkezők, hogy a lakáselőtakarékoskodók nagy részét bizony a CSOKból kizárják. Itt is gyakorta dicséri a CSOK bővítését a kormányzat, ugyanakkor nem a támogatási összeget növelte meg, hanem a felvehető hitel összegét. Ha hozzáadjuk mindehhez azt, hogy az eddig lakáselőtakarékoskodók állami támogatást kaptak egy CSOKönrész összeszedéséhez is, innentől pedig nem, akkor tényszerűen kijel enthető, hogy sokkal magasabb eladósodottságba taszítják az érintetteket a kormányzati képviselők, amikor a lakáscélú előtakarékosság kivezetéséről határoznak. Az is elképesztő, hogy tipikus élethelyzetekre nem ad választ a kormányzat, hogy miből finanszír ozható egy társasházi kazáncsere, egy felújítás azt követően, hogy eddig az érintett társasházak 8090 százaléka használt valamilyen hasonló konstrukciót. Tehát konkrét választ kérnék arra vonatkozóan, hogy egy tipikus élethelyzetben lévő társasházi lakó m ire számíthat költségei megemelkedése tekintetében. Arra szeretném felszólítani a kormánypárti képviselőket, hogy azt a fenyegetőzést is fejezzék be, amit a lakáscélú előtakarékoskodók kapcsán az utolsó napokban kényszerűségből kötött szerződésekkel kapcso latban megemlítettek, miszerint itt majd a pénzügyi felügyelet vagy vizsgálódik, vagy nem. Én állítom, hogy mindenféle híresztelés ellenére a többség jóhiszeműen köthetett ilyen szerződést. Ha nettó visszaélésre találnak, azt nyilván vizsgálják ki, de az, hogy majd a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank alá beszuszakolt pénzügyi felügyelet tömegesen vizsgálja a magyar állampolgárokat, egész egyszerűen vérlázító. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De a fő kérdés az, hogy milyen üzenettel bírnak a lakáscéllal rendelkező és itthon maradni kívánó magyar fiatalok számára. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Válaszadásra Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisz tériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elhangzott interpelláció alapján azt lehet megállapítani, hogy a Jobbik továbbra is a nem hatékonyan, nem a megtakarítók érdekét védő lakástakarékpénztári ren dszert követeli vissza. Aminek a lényegét mindenki tudja ma már Magyarországon: a lényege az, hogy a megtakarító betesz 70 százalékot, az állam hozzátesz 30 százalékot, ezt a 100 százalékot a banki tulajdonban lévő lakástakarékpénztárak használják, vagyis kihelyezik hitelezésre. És ne adj’ isten, lehetséges, hogy az jön létre, hogy az egyik magyar ember befizeti a megtakarítását a lakástakarékpénztárba, majd ugyanúgy a saját pénzét és a 30 százalékos állami támogatást fölveszi hitelként, annak megfizeti a kamatát, az a kamat a bankok nyereségét növeli, az ő megtakarítása pedig lényegében számára semmilyen hozamot, eredményt nem hoz, illetve hoz 30 százalékot, amit egyébként az állam biztosított.
