Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):
2405 Tehát kezdjük is! A Városliget, a múzeumprojektben azt állították, hogy nőni fog a fás területek aránya, de ez nem igaz; mondani lehet, csak ettől nem lesz igaz. A civilek, illetve a környezetvédő szervezetek szerint 600800 fa lesz az, amely áldozatul esik ennek a projektnek. Hozzá szeretném még tenni, hogy hiába állítja a kormánypárt mindig, hogy nőni fog a zöldfelület aránya, egyszerűen a zöldfelület meg a zöld terület szót keverik, illetve ezek jogi definícióját, hogy mi számít zöldfelületnek, keverik. Nem számít ugyanannyira zöldnek egy ősrégi, több száz éves fákkal borított terület, mint ha kivágják és leraknak helyette gyeptéglákat, ahogy a Városligetben is t ervezik, ettől még csökken a zöldterület. Úgyhogy itt van egy ilyen definíciós dolog, amibe bele próbálják zavarni az embereket, és amúgy pedig az állításuk nem igaz, mert 600800 darab azon fák száma körülbelül, ami a Városligetprojektben el fog tűnni. T ovábbmegyek: van az Orczykert. Itt 2013 októberében 131 fát vágtak ki. Most további 145 fa vár vágási engedélyre. De elképzelhető, hogy hihetetlen kompromisszumkészség és a civilekkel való tárgyalások után ebből csak 100 fa fog áldozatul esni. Továbbmegye k: van a Rómaipart még. Itt 1500 fa fog megszűnni. Ezenkívül a József nádor téri mélygarázsban már 24 fa tűnt el, ez ennyi volt, tehát ennek vége. A Kossuth téren a mélygarázsépítésnek meg több mint 200 fa volt áldozata. A Széll Kálmán téren, ami tulajdon képpen érthetetlen, miért néz ki úgy, ahogy kinéz, szinte minden fát kivágtak. Tehát az egyik legnagyobb és legforgalmasabb budai köztéren valamiért mindent kivágtak. Hadd mondjam, hogy itt vagy valami új építőipari találmány volt, vagy pedig valakinek ily en perverz vágya van a betonra, mert ott mindent lebetonoztak, ami a Széll Kálmán téren található volt. A Dagály Uszodában, amit korábban még mint budapesti sikerprojektet emlegettek, ott is körülbelül 100 fa volt, amit kivágtak. Emellett szeretnék két, az én otthonomhoz közelebb eső területről beszélni, ez a Normafa, illetve a Hármashatárhegy. A Hármashatárhegyet csak azért mondom, mert végül sikerült megállítani, de az Olimpiaprojekt kapcsán ki akartak vágni jelentős mennyiségű fát. Ebben az ügyben vol t egy sikeres perem, amit Schiffer András ügyvédemmel meg is nyertünk a Budai Polgár nevű világlappal szemben, ami a II. kerület és Láng Zsolt személyes propagandalapja, ahol egy darab újságba körülbelül 47szer szokott belekerülni, és amúgy képszerkesztés i szempontból is hungarikum. Ezt még V. Németh Zsolt kollégámnak fel fogom ajánlani, hogy nézze meg. Mindenesetre ez volt az a projekt, amit sikerült megállítani azzal, hogy Magyarországon nem lett olimpia. Itt a budapestiek számára annyira fontos és - hog y mondjam - mindenki számára olyan létszükséget jelentő projekt miatt kellett volna kivágni fákat, mint egy bobpálya. Hát, nem is tudom, hogy tudnánk, meg hogy tudunk most is bobpálya nélkül élni. Van még a Normafa. A Normafával az történt, hogy volt egy h elyi népszavazás, aminek a kérdése tulajdonképpen nem nagyon volt értelmezhető, hogy mit jelentett, és ezért a többség nem is ment el. A kormány erőfölénnyel élve elvette ezt a projektet és kiemelt területté nyilvánította. Itt sípályát fognak létrehozni, é s még mindig nem tudjuk pontosan, hogy ennek a sípályának milyen környezeti hatásai lesznek, hány fa lesz a Normafánál, ami mégiscsak Budapest tüdeje, kivágva, és hogy miért van az, hogy itt is egyszerűen csak a fűrészben hisz a Fidesz. Összességében még a rról pár mondatot hadd mondjak, hogy miért is fontos ez, fontos az, hogy csökkennek a fás területek. Nem azért, mert mi, LMPsek ilyen faölelő hippik vagyunk, hanem azért, mert ennek egy komoly közegészségügyi kockázata van. Egyszerűen az a helyzet, hogy e z az, amivel csökkenteni lehet a légszennyezettséget Budapesten. Budapesten az egy főre eső közhasználatú zöldfelület 5,4 négyzetméter. A WHO ajánlása 9 négyzetméter. Tulajdonképpen minden régiós város megelőz minket ebben. Továbbmegyek: ha százalékos arán yban nézzük, Budapesten 2,7 százalék a városi zöldterület aránya, Prágában 5,8, Bécsben 4,4, Berlinben 5,5. Amúgy Moszkvában is több -
