Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
2399 eljárást. Nem derült ki viszont, hogy ha ez így van, akkor 2015ben miért nem bántak ugyanígy azokkal az afgán és szír menekültekkel, akik hazájukban például országgyűlési képviselők voltak. Nem tudtuk meg azt sem, hogy bár Gruevszki biztonságos országból és az önök minősítése szerint biztonságos ha rmadik országon keresztül érkezett, miért nem tagadták meg tőle a menedékjogot azonnal, mint minden más hasonló esetben. Nem kaptunk választ arra sem, hogy akarnake jó pénzért további bűnözőket is behozni az országba, számukra egérutat biztosítani, vagy m ost már beérik a baltás gyilkos Safarovval, a terrorizmust finanszírozó, azóta elhunyt Pharaonnal, és a becslések szerint mintegy ezer terroristával, emberkereskedővel és drogcsempésszel, akiket a letelepedési kötvényekkel szabadítottak rá Magyarországra é s az EUra. Tudjuk, hogy mit tettek a magyar hatóságok, amikor kiderült, hogy a nemzetközi elfogatóparanccsal keresett elítélt Budapesten tartózkodik. Semmit. A kormány arra hivatkozott, hogy Gruevszkit üldözi a Soros befolyása alatt álló macedón kormány. Ezzel megkérdőjelezték Macedónia jogállami jellegét. Az viszont nem derült ki, hogy akkor miért szavazták meg az Európa Tanácsban, hogy induljanak meg a csatlakozási tárgyalások Macedóniával. Arra sem kaptunk választ, hogy a magyar kormányfő a jövőben rend szeresen felül akarjae bírálni a nemzetközi bűnüldözésben velünk szorosan együttműködő országok bíróságainak jogerős ítéletét. Az igazi kérdés azonban az, hogy miért volt szüksége minderre a magyar miniszterelnöknek. A későbbiekben erre a kérdésre kell vá laszt találni. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd soraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hajdu László képviselő úr, Demokratikus Koalíció. Megadom a szót, ötperces időkeretben. HAJDU LÁSZLÓ (DK) : Tisztelt Elnök Úr! A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár névadójáról, egy olyan emberről kívánok önök előtt megemlékezni, akinek neve a bigott jobboldal szemében vörös posztó volt anno, a baloldal szemében pedig jobboldali elhajló. A marxista, anarchoszindikalista gondolkodásáról ismert teoretikusról, a fővárosi könyvtárhálózat megálmodójáról és létrehozójáról, Szabó Ervinről van szó, aki éppen 100 éve, 41 éves korában hunyt el az akkoriban Európaszerte dühöngő spanyolnáthában, mai nevén influ enzában. Halálát a szociáldemokratákon kívül a Szegedi Napló főszerkesztője, Móra Ferenc, és a főrendiház elnöke, báró Wlassics Gyula is megemlíti. Sírja körül ott állt a korabeli magyar progresszió szinte minden jeles alakja, többek között: Alpári Gyula, Buchinger Manó, Garami Ernő, Jászi Oszkár, Károlyi Mihály, Kunfi Zsigmond, Landler Jenő, Lukács György, Madzsar József, Polányi Károly, és mint a Népszava tudósított az 1918. szeptemberi temetésről, a magyar szervezett munkásság tízperces munkabeszüntetéss el adózott emlékének. Elszegényedett zsidó polgári család sarjaként 1877ben született az Árva megyei Szlanicán. Ez a falu már nem létezik, egy hatalmas víztározó van a helyén, csak a közepén, egy szigeten áll az egykori falu temploma, úgy emelkedve ki a v ízből, miként Szabó Ervin életműve a magyar baloldali gondolkodás történetéből. Rendkívüli szellem volt, tekintették szocialistának, kommunistának, anarchistának, liberálisnak, ám életében egyik tábor sem fogadta be őt igazán, gondolkodása túl összetett vo lt ahhoz, hogy bármilyen skatulyába be lehessen őt gyömöszölni. Jogot tanult Budapesten, majd Bécsben, de érdeklődése hamar a statisztika és a könyvtártudomány felé fordult. Bécsben kapcsolódott be a baloldal szellemi életébe. A szocialisták mellett a szin dikalistákkal, liberálisokkal és az anarchistákkal is jó kapcsolatokat ápolt. 1899ben doktorált, majd hazatért Budapestre.
