Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
2394 Ebből finanszírozták a felújításokat, ebből tudtak bővíteni, és államtitkár úr, önökre fog szakadni 23 éven belül az, hogy elmarad egy kazáncsere, ebből kifolyólag balesetek következhetnek be, elmaradnak felújítások, amelyek egyértelműen a családok lakhatási céljait, terveit károsítják. Még egyszer mondom, a társasházak nagy részének semmilyen reális életesélye nincsen a lakáscélú előtakarékosság állami támogatásán kívül arra nézve, hogy ezeket a fejlesztéseket végrehajtsák. Azt is el kel l mondjuk, hogy az az őrület, amit önök kigondoltak, az elképesztően hat a népesedési célok ellen, közös népesedési céljaink ellen, mert egy igazi, valódi demográfiai szempontú kormányzást én magam, annak egyes intézkedéseit természetesen tudnám támogatni, de pontosan a CSOKhoz szükséges önrészt nagyonnagyon sokan a lakáscélú előtakarékosság államilag támogatott eszköze által teremtették elő. Ily módon tömegekre lesz jellemző az, hogy nemcsak lakhatási céljaikat tolják el, kényszerülnek eltolni, hanem ebb ől kifolyólag a gyermekvállalásuk idejét is el kell hogy tolják, vagy legrosszabb esetben, adott esetben külföldre tolják mindezen terveiket. Azt is el kell mondjuk, hogy az az őrület, amit önök kitaláltak, egyrészt eredményezte az ingatlanárak elképesztő és nemcsak piaci hátterű áremelkedését, növekményét, az albérleti díjak elszabadulását, azt, hogy nagyvárosban, a fővárosban lényegében kifizethetetlen mára egy albérlet. Azt is el szeretném önöknek mondani, hogy a CSOK tekintetében nem igaz az, hogy a tám ogatást tetszettek volna növelni. A felvehető kedvezményes hitel mennyiségét növelték, ami annyit jelent, hogy még nagyobb hitelfelvételt tesznek lehetővé a magyar családok számára, de mivel már az önrészt is nagyon sokan csak valami hitel vagy hitelszerű megoldásból tudják előteremteni, államtitkár úr, jelezném önöknek, hogy elérték azt a helyzetet, hogy a bankok szolgáltatásait magasabb fokban kényszerülnek az érintett állampolgárok igénybe venni. Tehát ha úgy tetszik, a bankok különböző praktikái számára egy sokkal nagyobb tömeget sokkal szélesebb körben szolgáltattak ki, ily módon a bankok ellen retorikai harcot viselő kormány, amiről egyébként tudjuk, hogy nem igaz, mert csak politikai fogás, de most tettekkel is bizonyította azt, hogy a kereskedelmi ba nkok érdekeit képviseli a magyar állampolgárokéval szemben. Éppen ezért halaszthatatlan szükség lenne egyrészt egy lakhatási programra, egy állami hátterű bérlakásépítési programra, de szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy holnap reggel 9kor a G azdasági bizottság tárgyalja azt a jobbikos javaslatot, amelynek célja a lakáscélú előtakarékosság rendszere állami lábának visszaállítása, tehát egy in integrum restitutio tekintetében az eredeti állapotot igyekszünk megközelíteni, ami után aztán le lehet folytatni a szakmai vitát arról, hogy hogyan, milyen irányban lehet finomítani ezt a rendszert, de vissza kell adni a magyar embereknek azt, amit most a magyar jövendőtől ez a kormány a jelek szerint elvett. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Tasó László képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Megadom a szót, ötperces időkeretben. TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőt ársaim! A Bocskai István vezette szabadságharc 400. évfordulójának évétől, 2004től kezdődően november 22e HajdúBihar megye napja, a hajdúkerület létrehozásának emléknapja. Az 1609től mezővárosi rangot kapott, akkor még Szabolcs vármegyei települések - Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Szoboszló, Vámospércs - eleinte a kiváltságaik miatt szövetkeztek, de együttműködésük most, még a mai napig is tart. A Bocskai melletti kiállásukért és a haza iránti hűségükért 1605. december 12én, Korponán az Országgyűlé s 9254 hajdúvitéznek kollektív nemesi rangot adott, és ezt rögzítette törvényében. A hat hajdúváros széles körű önállósággal bírt, egyenként gyakorolhatták a bíráskodás jogát, még a pallosjogot is. Mindegyik élén hajdúkapitány állt, akik mellé a király egy főkapitányt is mellé rendelt mint felügyelőt. 1699től viszont a városok küldötteiből álló közgyűlés szabadon választhatta
