Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Dr. Varga László (MSZP) - a miniszterelnöknek - „Tiszta levegőt!” címmel - ELNÖK: - GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
2373 áfáját, mert ez is jelentősen csökkentené a légszennyezést, és sokaknak jelentene szociálisan is nagyon sokat. A gépjárműforgalom is jelentős szennyező. A BKV és vidéken a Volántársaságok járműállománya nagyon komolyan szennyező, és érett már a személygépkocsik állományának lakossági csereprogramja is. Romániának sikerült ilyen programot bevezetnie. Remélem, nekünk is fog. Várom te hát válaszát, tisztelt miniszter úr, hogy milyen intézkedéseket terveznek végre a légszennyezés problémájának kezelésére. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gulyás Gergel y, Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr! GULYÁS GERGELY, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a légszennyezettség adatai különös en a nagyobb városokban időnként aggodalomra adnak okot. Ezt csupán azért mondom, hogy milyen intézkedéseket tudunk mi tenni, mert természetesen Magyarországnak is van lehetősége arra, hogy fontos intézkedéseket tegyen és fontos döntéseket meghozzon. Mégis jelentős körülmény, hogy Magyarországra az országhatáron túlról 30 százalékkal több légszennyező anyag érkezik, mint amennyi az országból távozik. Az elmúlt években számtalan kormányzati döntés volt, amely a légszennyezettség csökkentését célozta. Például a kisméretűrészecskekibocsátásra, hétköznapi és normális nevén szállóporcsökkentésre vonatkozó ágazatközi program 2011ben elindult, azóta 160 milliárd forintos beruházás valósult meg a közlekedésben, az iparban, a mezőgazdaságban, amely javította a lég szennyezettségi határértékeket. Szemben az ön állításával, bár nem vitatom, hogy az európai uniós források megnyílásával az energiakorszerűsítési programok megindultak 2010 előtt, de 2010 óta több mint 412 ezer háztartásban valósulhatott meg kibocsátáscsö kkentő beruházás. Valójában az, hogy a 2010 utáni időszak első néhány éve volt ebből a szempontból csak számottevő vagy számszerűsíthető, az annak köszönhető, hogy ez a program és az ebben található források viszonylag hamar kimerültek. Még azt sem vitatom , hogy e tekintetben 2010 előtt is viszonylag jó volt a forráslehívás, de tény, hogy 412 ezer háztartásban 2010 óta valósulhatott meg kibocsátáscsökkentő beruházás. Jelenleg készül az új országos levegőterheléscsökkentési program. Ezt a kormány ’19 áprili sában tervezi elfogadni, és az a célunk, hogy az ebben elfogadott intézkedések hatására 50 százalékkal csökkenjen a lakosság környezeti és egészségügyi kockázata. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm miniszter úr válaszát. V iszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon! DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Nem időnként van probléma, hanem tartósan, bizonyos időjárási viszonyok között pedig nagyon nagy probléma van. Erről néhá ny éve már szó esett. Volt olyan, amikor például Miskolcon 700 százalékos volt, az egészségügyi határértéket ennyire haladta meg a PM10szennyezettség. Erre a válasz gyakorlatilag az volt, hogy szűkebb körben nyilvánosak most az adatok. Nincsenek már olyan online portálok, lehetőségek, ahol a lakosság naprakészen követheti, hogy milyen mértékű a szennyezés. Ez az egyik probléma. A másik, hogy olyan innovatív fejlesztéseket sem támogatnak, amelyek részben kezelnék ezt a problémát. Többször felvetettem a „Mod ern városok” program kibővítését például a Miskolci Egyetem szmogkéményfejlesztése kapcsán, mégsem léptek ebben az ügyben sem semmit. Az is kérdés, hogy az ipari szennyezőket, amelyeknek a kibocsátása nő az elmúlt években, milyen hatékonyabb módon kívánják ellenőrizni a következő időszakban. Továbbá, miniszter úr, egy
