Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 19. hétfő - 42. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz):
2340 egyetlenegy európai állampolgár sem tudna ilyen juttatásokat kapni, arra sem lenne egyébként esélye, hogy bemenjen a bankba és név nélküli kártyát igényeljen. Olyan juttatást adnakadnának tehát a bevándo rlóknak, amelyet egy magyar vagy európai állampolgár még csak nem is remélhet. A migránskártyák körül rengeteg kérdőjel van. Választ szeretnénk kapni pár kérdésre. Mennyien kaptak ilyen kártyát, milyen jogalapon kapták, ki ellenőrzi a felhasználást, ki ell enőrzi, hogy nem jutnake ezek a kártyák illetéktelen kezekbe, vagy hogy nem kerülhetneke ezek a kártyák olyanok kezébe, akik biztonsági kockázatot jelentenek? És ami épp ennyire fontos: mennyi pénzbe került mindez az európai és a magyar adófizetőknek? Mi ndezek miatt támogatjuk azt, hogy az Európai Bizottság hozza nyilvánosságra a migránskártyákkal kapcsolatos valamennyi lényeges információt. Mindenesetre az már látszik, hogy mi az oka annak, hogy a következő uniós költségvetésben, a hétévesben duplájára e melnék a migrációval kapcsolatos kiadásokat. Tisztelt Ház! Olyan folyamatok ezek, amelyeket még most kell megállítanunk, mert nem engedhetjük meg azt, hogy a bevándorlást ösztönző intézményrendszert még az európai választások előtt véglegesítsék. Nem enged hetjük, mert akik ezt erőltetik, azoknak erre egyáltalán nincs demokratikus felhatalmazásuk. 2014ben az akkori európai választási kampányban egyáltalán nem volt szó ilyen tervekről. Ezért ha valóban számítanak a demokratikus értékek, akkor a brüsszeli int ézménynek most leállnak a felelőtlen jogszabályalkotással, és megvárják az európaiak májusi döntését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Európa S.O.S! - Feke te Gyula röpirata, családvédelmi munkássága időszerűsége” címmel a Fidesz képviselőcsoportjából Lezsák Sándor képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó. LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz) : Kö szönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Az elmúlt napokban valamennyi kormánypárti képviselőnek elküldtem Fekete Gyula, 2010ben elhunyt író, az MDF egyik lakiteleki alapítója S.O.S. Európa! című figyelmeztető röpiratát , ami a Hitel című irodalmi és művészeti folyóirat 2007. júliusi számában jelent meg. Már 11 esztendővel ezelőtt is megdöbbenést keltett, hogy NyugatEurópa fejlett országai mennyire közömbösek saját megmaradásuk megóvása ügyében. A rendszerkritikus Fekete Gyula szépírói munkássága mellett már a hatvanas évek elejétől szívügyének tekintette az édesanyák és a többgyermekes családok gondjainak enyhítését, sorsuk javítását. A magyar népesedés riasztó helyzete már akkor is érzékelhető volt, de a jövőért érzett aggodalmat messze nem osztotta a Kádárkorszak politikája. Ezért, amikor a hatvanas évek közepén Fekete Gyula javaslatot tett a gyermekgondozási segély bevezetésére, elsősorban gazdasági és lélektani indokokat sorakoztatott fel. Többek között annak idején így érvelt: „Nemcsak az állam járna jobban, hanem az anyák és a gyerekek is, és azok az anyák is, akik hivatásszerűen végzett munkájukból nem szívesen szakadnának ki évekre, kevésbé zsúfolt bölcsődékben biztosabban elhelyezhetnék a gyerekeiket.” (12.10) A Magyarország felfedezése című könyvsorozatban 1970ben jelent meg az Éljünk magunknak? című kötete, amelyikben Fekete Gyula összegezte a családról és a gyermeknevelésről a Nők Lapja című hetilapban rendezett olvasói vita mintegy 1100 levelének vallomásai t és javaslatait. Személyes élményem, hogy a hetvenes években mekkora nagy érdeklődés kísérte országszerte a művelődési otthonokban a vitával kapcsolatban rendezett íróolvasó találkozókat. Fekete Gyula a gyermeknevelés terheinek a fokozatos növekedését hi vatásos érdekvédelemmel kívánta megfékezni. Már 1982ben szorgalmazta a Nagycsaládosok Országos Egyesülete létrejöttét, amit csak öt esztendő múlva engedélyezett a politika. És Fekete Gyula volt az, aki korán, mindenki
