Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozatnak az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - HENDE CSABA (Fidesz)
2282 (12.10) A jogalkotói indokol ás elérhetőségével kapcsolatban jelenleg csak törvények esetében tudunk beszélni, viszont azok korántsem egységesek, ugyanis csupán vagy előterjesztői, vagy pedig módosító javaslatok indokolásáról beszélhetünk. Az Alaptörvény legutóbbi módosításának köszön hetően tehát egyértelmű céllá vált, hogy a jogalkotó célját a jogalkalmazó és a jogkereső polgár ne csak a preambulumból, hanem az indokolásból is megismerhesse. Mindebből fakadóan kötelezettség keletkezik a jövőben a jogalkotó számára arra vonatkozóan, ho gy a megalkotott jogszabályához indokolást fűzzön. Hangsúlyozandó, hogy a jogszabály indokolása, valamint preambuluma mint a jogalkotó akaratának megismerési forrása, nem jelenti azt, hogy kizárólag ez a jogszabály tartalma és célja helyes értelmezésének e szköze, azaz továbbra is segítségül hívhatjuk az adott jogszabály nyelvtani, logikai, rendszertani, valamint történeti értelmezését, illetve a jogtudományi munkák állásfoglalásait. Az Alaptörvény hetedik módosítása az értelmezés megkönnyítését segíti elő m ind a jogalkalmazó, mind pedig a jogkereső közönség számára azzal, hogy kitüntetett szerepet szán az indokolások figyelembevételének. Az Alaptörvény szövege a következőképpen nyomatékosítja ezt a megfontolást: „A jogszabályok céljának megállapítása során e lsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.” Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény módosított 28. cikke tehát a bíróságok és egyéb közhatalmi szervek jogérte lmező feladatával összefüggésben nyújt kötelező erejű iránymutatást. Ehhez kapcsolódóan vált szükségessé a jogalkotási törvény módosítása, amely azt célozza, hogy a megfelelő jogszabályi keretek között a jogszabályokhoz tartozó indokolások nyilvánossága bi ztosított legyen. Az alaptörvénymódosítás gyakorlati érvényesüléséhez mindezek mellett elengedhetetlen a határozati házszabály módosítása is. A tisztelt Országgyűlés asztalán fekvő javaslat az indokolások nyilvánosság számára történő közzététele mellett m ég egy elhanyagolhatatlan elvi megfontolást tartalmaz. Mégpedig azt, hogy az előterjesztő kizárólagos felelőssége nem csupán a közzététellel kapcsolatban áll fenn, hanem az indokolás megszövegezésében is. Úgy vélem, különösebb magyará zatra ez a tétel nem szorul, hiszen az előterjesztő saját jogalkotói szándékát és annak célját javaslata indokolásával tudja a leghatásosabb és legmeggyőzőbb érvekkel alátámasztani. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kilátásba helyez egy technikai pontosítá st a határozati házszabály rendelkezései között, amely világossá és egyértelművé teszi azt számunkra, hogy az indokolás nem képezi a törvényjavaslat részét, valamint jogi kötőerővel továbbra sem bír. A jogalkotó azon előírással kívánja biztosítani, hogy a törvény megalkotására, illetve módosítására irányuló javaslatok a nyilvánosság számára megismerhetővé váljanak, hogy az előterjesztő feladataként írja elő a módosító javaslatokhoz tartozó indokolásoknak az úgynevezett irománynyilvántartásba történő felvet etését. Továbbá magának az előterjesztőnek az általa benyújtott javaslat országgyűlési tárgyalása során az elhangzottak és a módosító javaslatok figyelembevételével kötelessége aktualizálnia is a törvényjavaslata indokolását. Ily módon egy komplex, a rende lkezések és indokolások egymás közötti harmóniáját biztosító törvényjavaslatot találhatunk majd az irománynyilvántartásban. Az említettek alól kivételt képeznek azok speciális jellegére tekintettel a következő előterjesztések: a központi költségvetésről s zóló törvényjavaslat, a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. A kivételek meghatározását az támasztja alá, hogy a felsorolt törvényjavaslatokhoz tartozó indokoláso k közzétételre alkalmas megszövegezése különösen jelentős, talán megoldhatatlan terhet rakna az előterjesztő vállára, éppen e jogszabályok sajátos jellege folytán. Éppen ezért ezen törvényjavaslatok indokolásainak újraszerkesztése és aktualizálása a javasl atban ismertetettek szerinti módon nem szükséges.
