Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2280 illetve járművekre fordítunk, hogyan használjuk fel, hiszen mindenki által a lehető legjobbat kell biz tosítani. Az infrastruktúra és a járművek használatát kell szabályozási oldalról módosítanunk, ez a közlekedési tárgyú törvényekkel összefüggő módosítás ezt a szabályozást fedi le. Ez egy folyamatos munka, valószínűleg jövőre is jövünk ilyen feladattal, hi szen egyrészt a közlekedést az Európai Unió is elég komoly mértékben szabályozza, gondoljunk csak a légi közlekedésre, hisz szinte minden szegmense szabályozott, de hasonló a vasúti közlekedés is, több hozzászólásban is hallottuk az egységes európai vasúti térséget, a SERACot és az Európai Unió vasútfejlesztési törekvéseit maximálisan betartjuk annak érdekében, hogy ne essünk ki az európai hálózatból semmilyen szempontból. A légi közlekedés kapcsán meg kell hogy említsem, hogy Magyarország 93 négyzetkilomé teres területén 93 repülőtér van, tehát elég jó a repülőtérrel való ellátottságunk. Senki sem szeretné, hogyha azoknak a kisebb repülőtereknek, amelyeket például sportrepülési célokra használunk, a fenntartói olyan terheket kapjanak, amelyeket képtelenek e lviselni. Ennek érdekében azokat a minimális lehetőségeket, amelyek az európai uniós szabályozásokon kívül vannak, szeretnénk felhasználni arra, hogy a repülésbiztonság maximális szem előtt tartása mellett megadjunk. (Sic!) A vasúti hálózattal kapcsolatban a nagy sebességű hálózat tekintetében az Európai Uniónak a legdinamikusabban fejlődő térsége a visegrádi négyek. Annak érdekében, hogy a gazdasági, társadalmi kapcsolatok még jobban növekedjenek, ehhez megfelelő közlekedési infrastruktúra is kell, és ehhe z kell vasúti infrastruktúra is. Az, hogy a visegrádi négyek fővárosait nagy sebességű hálózat köti össze, pontosan azt teremti meg, amit már látunk jó példákból, hogy amikor tervezték és megépítették például a PárizsBrüsszelKölnAmszterdamLondon nagy s ebességű vasútvonalat, mind a mellettük lévő térségek ugrásszerű fejlődése bekövetkezett, mind pedig az azt használó utasok száma dinamikusan emelkedett, és használják ma is. A visegrádi négyek fejlettsége elérte azt a szintet, hogy egy ilyen hálózatnak a megteremtéséről már érdemes beszélni és gondolkodni, és ennek a törvényi feltételeit is biztosítani. És valóban hallottuk, hogy milyen nehéz Magyarország és a Székelyföld között a vasúti közlekedés, pontosan ezt figyelembe véve döntött a magyar kormány, és ezzel a román kormány is egyetértett, hogy vizsgáljuk meg a BudapestKolozsvár nagy sebességű vasútvonal építésének lehetőségét, hiszen Romániában, főleg Erdélyben vannak már olyan nagyvárosok, amelyek fejlettsége elérte azt a szintet, hogy össze lehet kö tni őket nagy sebességű hálózattal. Sokszor mondják azt, hogy mi kicsi ország vagyunk, miért nem elég a 160 kilométer/óra. Azért, mert a vasútnál hálózatról beszélünk. Belgium meg Hollandia még kisebbek, mégis tele vannak már nagy sebességű vasútvonalakkal , hiszen nem az számít, hogy egy ország mekkora, hanem hogy az európai közlekedési vérkeringésbe hogy van bekötve, milyen nagyvárosok és milyen fontos ipari települések vannak a környezetünkben. A közlekedési projektek megtérülésénél nyilván, ha csak azt v eszi az ember figyelembe, hogy azon hány jármű, hány egységjármű, hány autóbusz, vonat közlekedik, akkor valószínűleg nem kap olyan számot, mint amivel elégedett lenne, de azt tudni kell, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az élet minden terület én meghozza a maga dinamikus hozzáadott növekedését, ezáltal növekszik a GDP, és növekednek olyan területek, amelyekkel nem lehetne számolni, egy projekt megtérülését tehát csak ezen társterületek együttes vizsgálatával lehet elvégezni. Nem véletlenül alak ult ki egy transzeurópai hálózat, hiszen egy transzeurópai hálózatnak van megtérülése, egyes szakaszoknak különkülön nyilván nem lenne megtérülése, de ezen hasznokból mindenki együttesen osztozik. A kormány, illetve azon belül a közlekedési tárca folyamat osan dolgozik a hazai közlekedés korszerűsítésén, és itt nem az infrastruktúrafejlesztésre gondolok elsősorban, hiszen erről már beszéltem, itt a kormány tanúbizonyságát adja annak, hogy dolgozik, tevékenykedik. Buszstratégiát készítünk, a közösségi közle kedési rendszer reformját készítjük, útprogramot fejlesztünk,
