Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
2262 szempontok együttesen határozzák meg a szakmapolitikai célokat, az elérésük érdekében megvalósult igen jelentős fejlesztéseket, a beruházásokat segítő és a közlekedési ágazat zavarmentes, költséghatékony működését biztosító eszközök és jogintézmények kialakítását. A Ház előtt lévő aktuális törvényjavaslat ezeknek az említett eszközöknek a finomhangolásával segíti elő a kitűzött céljaink elérését. A javasolt módosítások hátterében elsősorban a technikai fejlődés, a kapcsolódó jogszabályokkal, különösen az általános kö zigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése, az európai uniós jogharmonizáció végrehajtása és a felmerült jogalkotási pontosítások igénye áll. A törvényjavaslat a közlekedéshez tartozó egyes részterületek kapcsán a következő fő el emeket foglalja magában. A közlekedési infrastruktúraberuházások kapcsán lehetőséget teremt arra, hogy a gyorsforgalmi utak mintájára más, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított közlekedési infrastruktúraberuházások kapcsán is le hetséges legyen a szükséges, meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére célkitermelő helyeket létesíteni, a gyorsabb, gazdaságosabb, a környezetet kevésbé terhelő megvalósítás érdekében. A kormány mérlegelte a gyorsutak megvalósításával kapcsolatos j ogalkalmazási és fejlesztési tapasztalatokat is, ennek alapján felülvizsgálta a gyorsút - mint kategória - szükségességével összefüggő álláspontját. Az útdíjtörvény módosítása megkönnyíti az úthasználók számára az államhatárt befelé átlépő díjköteles szaka szok használatát. A módosítás értelmében az államháztartáshoz kapcsolódó fizetős szakaszok esetén a határt átlépő díjköteles forgalom az első lehetséges helyszínen utólag is megvásárolhatja a jogosultságát. A díjköteles szakaszok terelőútként történő kijel ölésére vonatkozó szabály is módosul, amely szerint 31 napot meghaladó tartós terelés esetén megszűnik a terelőútként kijelölt szakaszok jelenlegi mentessége annak érdekében, hogy e szakaszok használata ne adjon lehetőséget az útdíjfizetési kötelezettség t artós megkerülésére. A járművezetők képzése terén a módosítás célja a közlekedésbiztonság javítása és az ügyfelek adminisztratív terheinek, a vizsgákkal kapcsolatos várakozási időknek a csökkentése az állami közútijárművezetők vizsgáztatási feladatainak e gy önálló, állami tulajdonban álló szervezethez telepítésével. A kerékpározás feltételeinek javítását támogatja egy jogértelmezést segítő módosítás, amely egyértelműsíti, hogy a kerékpárutak közútkezelője által önkormányzati kerékpárutakon elvégzett értékn övelő beruházások által létrehozott vagyontárgyak az átadással nem maradnak a közútkezelő tulajdonában, hanem azokat térítésmentesen átadják az illetékes önkormányzat részére. A légi közlekedésről szóló törvény módosításai biztosítják az általános kö zigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel való teljes összhangot, továbbá a katonai légügyi és a polgári légi közlekedési hatóságok ügyintézési határidejének összehangolását. A törvénymódosítás emellett jogharmonizációs szempontú pontosításo kat is tartalmaz. Szélesíti a légi közlekedési hatóságnál eljárást kezdeményező szervezetek hatósági eljárási díj alóli mentességének lehetőségét. A légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2 005. évi CLXXXIV. törvény módosítása jogharmonizációs célt szolgál, és elősegíti a közlekedésbiztonsági szervezet hatékony foglalkoztatását. Két további törvény módosítására szintén európai uniós jogharmonizáció, valamint az uniós szabályok értelmében elke rülhetetlen piacnyitásra való felkészülés érdekében van szükség. A vasúti közlekedésről szóló törvény jelen módosítása kapcsán a kapcsolódó uniós irányelvnek megfelelően a vertikálisan integrált vállalkozásokon, az úgynevezett holdingstruktúrán - mint péld ául a MÁVcsoport - belül a vasúti pályahálózatműködtető pártatlan és részrehajlástól mentes működését biztosító garanciákat rögzít. Minderre annak érdekében van szükség, hogy a vasúti pályahálózatokon a közlekedés az árufuvarozó és személyszállító társas ágok számára egyenlő feltételek mellett legyen biztosított.
