Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között az országonkénti jelentések cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2231 Az elmúlt időszakban mindössze két egyezmény született. A szociális biztonságot érintő amerikaimagyar kapcsolat jövőbeni szabályozásáról írt alá megállapodást 2015. február 3án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Colleen Be ll amerikai nagykövet; valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala 2015. március 9én jelentette be Magyarország csatlakozási szándékát az EUUSAkétoldalú repülésbiztonsági megállapodáshoz. Mindez azt mutatja, hogy egyértelmű visszalépés történ t a magyaramerikai kétoldalú kapcsolatokban, illetve a korábban felmerült vitás kérdéseket sem sikerült lezárni. És ha önök reménykedtek is a viszony normalizálásában, Colleen Bell nagykövet 2015. október 28án a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott beszé dében egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott. A vitás kérdések továbbra is fennállnak. Ezek pedig a következők: hatalomkoncentráció, Paks II., korrupció, nacionalista, intoleráns retorika, a médiaszabadság hiánya, a torz vála sztási törvény, illetve Hóman Bálint szobrának tervezett felállítása. Bell 2015. december 9én a Transparency International Magyarország által szervezett konferencián az új közbeszerzési törvényre, az összeférhetetlenségi szabályok lazítására utalva úgy fo galmazott, hogy nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak. Egyben finoman jelezte: amerikai üzleti körök azt tapasztalják, hogy Magyarországon létezik a korrupció érzete. Colleen Bell 2016. január 20án, az Amerikai Kereske delmi Kamara rendezvényén kijelentette, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok erősek, de még erősebbek lehetnek az akadályok megszüntetésével. Az akadályok között említette a korrupciót, amely szavai szerint továbbra is s úlyos probléma a régióban. A State Department 2016. évi emberi jogi jelentése Magyarországról külön fejezetben foglalkozott a korrupcióval és a kormányzati átláthatóság hiányával. A korrupt hivatalnokok büntetőjogi felelősségre vonásának törvényi keretei f ennállnak az Európai Bizottság és a szakmai szervezetek álláspontja szerint, azonban ezeket a kormányzat a gyakorlatban nem alkalmazza eléggé, a hatóságok nem járnak utána kellő alapossággal a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásának. (8.20) A jelentés szer int számos kormányzati korrupciós esetre volt példa, a civil társadalmi szereplők véleménye szerint a kormányzati tisztviselők korrupciós ügyei felderíthetetlenek maradtak. Ebből a csapdahelyzetből kimenekülési lehetőségként mutatkozott Donald Trump elnökk é megválasztása, és emlékezzünk, hogy Orbán Viktor volt az egyedüli európai vezető, aki nyíltan szurkolt Trumpnak. Ennek ellenére nem sikerül a kormánynak a Trump vezette Amerikát maga mellé állítani, nem sikerül Trumpot Budapestre hozni, de még egy fehér házi látogatást sem sikerült kiharcolni. A magyar diplomácia azzal védekezett, hogy a State Department tele van Obama embereivel, akik viszik tovább a korábbi évek rutinját, de majd ha bejönnek Trump emberei, akkor lassan változni fog a széljárás Washingto nban is. Az is elhangzott érvként, hogy azért nem jött létre a legfelsőbb szintű találkozó, mert Magyarország túl csekély erőt képvisel a nemzetközi porondon. Hosszasan lehetne sorolni, hogy a cseh, a román vagy a finn elnök mellett még ki mindenkit fogado tt az amerikai elnök, akik nem súlyosabbak Magyarországnál. Az okokat nem Magyarország nemzetközi porondon képviselt erejében kell keresnünk, hanem a magyar kormány politikájában. Orbán Viktor ugyanis azt hitte, ha nekimegy a CEUnak, ezzel jó pontokat fog szerezni Donald Trumpnál, aki szintén nem kedveli Soros Györgyöt. A felsőoktatási törvényt is emiatt módosította a kormánypárti többség gyorsított eljárásban. A törvény elfogadása utáni kormányzati szerencsétlenkedés már csak a hab volt a tortán, hogy a C EU esetében kivel kellene a nemzetközi megállapodást megkötni. Szijjártó Péter például mindenáron be akarta bizonyítani, hogy az amerikai kormány nem ismeri a saját alkotmányát. Siralmas volt az a politikai erőlködés, hogy az egész ügyet az amerikai szövet ségi kormány szintjére próbálták feltolni, holott egyértelmű volt, hogy az ebben nem illetékes. Nyilvánvaló volt, hogy ennek apropóján
