Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
2201 és nem voltak hajlandók elárulni, csak azt tudták megmondani egy versenytárgyalás keretében, hogy iksz forintért fogjuk elvinni a hulladékot. Éppen ezért nagyon fontos volt, hogy ebben a kérdésben tisztán lássunk, nemcsak a szemét mennyisége, hanem keletkezési helye és összetéte le tekintetében is, mert csak így lehet egy normális hulladékgazdálkodást megvalósítani. Lehet, hogy az elején lesznek problémák, ezzel tisztában voltunk, lettek is, de részben politikai indíttatású problémák, részben gazdasági természetű problémák.De azt gondolom, hogy ezen túl fogunk jutni, és a kitűzött cél egyértelműen teljesülni fog: egyrészt környezetvédelmileg rendben leszünk - tudjuk azt, hogy mi kerül, hova, mennyi , másrészt pedig tudjuk azt, hogy a költségek nem fognak elszabadulni, hanem megfel elő keretek között lehet tartani azokat, ami egy kitűzött és rendkívül fontos cél a rezsicsökkentés keretében. Köszönöm figyelmüket. (19.10) ELNÖK: Köszönöm szépen, Hadházy képviselő úr. A következő hozzászóló Hajdu László képviselő úr, DK. HAJDU LÁSZLÓ (DK) : (Miközben felhelyezi a mikrofonját:) Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan megkapom a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon olyan törvénytervezeteket tárgyaltunk, amikben azt vélem felfedezni, hogy összefüggések vannak ezzel, és egy lánc j elenik itt meg. Ilyen például az építészeti alkotásokra vonatkozó, ahol lényegét tekintve - az a tartalma - államosítottuk az eddig elkészült, de meg nem valósított tervek jogát, és látom, hogy ez ezzel szoros összefüggésben van. A másik a közbeszerzésekrő l szóló törvény, ahol pedig a 68 millió forint alanyi jogon járó, illetve a 300 millió forint beruházásjellegű - a beszerzési a 68 millió , az is azt fogja jelenteni, hogy az a bizonyos ügynökség, amiről viszont most tárgyalunk, valószínűleg, mivel 68 mil liót fog kapni beszerzésre vagy 300 milliót beruházásra; igen, de ehhez kell az ügynökség, amely majd ezt fogja bonyolítani, tehát ez az ügynökség fogja azokat a pénzeket lebonyolítani, és tartok tőle, hogy ez elkezd… Korábban, a sokat szidott előző kormán yoknál cél- és címzett támogatás formájában, kiszámítható módon, több évre előre tudtuk a pályázatokból, hogy mikor kerül rá a sor, elő lehetett készíteni a beruházást, és normatív módon, nem politikai alapon - nem is tudta a pályázatot elbíráló, hogy mond juk, milyen irányultságú a polgármester. Én emlékszem számos olyan esetre, amikor még tiltakozó leveleket is kaptunk, hogy Debrecen kapta a legnagyobb cél- és címzett támogatást, aminek Kósa úr volt a polgármestere. De annak normatív módon való odaítélése volt. Most ez a ma tárgyalandó törvényjavaslatban, ha az úgy igaz, hogy kötelező, például az önkormányzatokat vegyük, igen nagy falat, és az önkormányzatoknál említettem ezt a 300 millió forintos, közbeszerzést nem igénylő beruházásmegvalósítást; a közbesz erzést nem igényli, de igényli, hogy az ügynökséggel kell szerződést kötni, amely ügynökség eleve meg fogja mondani ugyanazt, amit a közbeszerzés megmondott eddig, hogy ki a tervező, ki a kivitelező, és hogyan kell ezt az egész ügyet lerendezni. Nagyon erő s összefüggés van közötte, úgy érzem, legalábbis a mostani állapot szerint és a vita állása szerint. Fölmerül az emberben az a kérdés: amikor a multicégeknek adunk 1 milliárd, 2 milliárd, 5 milliárd, 10 milliárd forintos állami pénzt segíteni, támogatni, a bban az esetben a multicégnek kötelező az ügynökségen keresztül ezt a közpénzt lebonyolítani? Vagy hogyan fog zajlani? Tehát igaz lesz magyar cégre, önkormányzatra, de a multicégnél, amely kapja a támogatást, ott a közpénz e törvény szerint hogyan fog majd működni? Ez egy kérdés is lényegében, hogy ez hogy is fog zajlani, amikor valaki kap 5 milliárdos vagy 10 milliárdos vissza nem térítendő támogatást, azt fölhasználja, bizonyos célra kapja. Annál nem akar ott lenni az állam? Hiszen vissza nem térítendőben kapják az önkormányzatok is, nekik viszont, az ÁSZ elnöke is elmondta, kötelező szerződés kötni, azt javasolja, hogy kötelező legyen szerződést kötni az önkormányzatnak ezzel az ügynökséggel.
